Nem a szárazság az élelmiszeripar fő problémája, hanem a tervezhetetlenség

A szélsőséges időjárás okozza a legnagyobb problémát

Szélsőségek teszik tervezhetetlenné a gazdálkodást

A klímaváltozás egyik legközvetlenebb hatása a szélsőséges időjárási események, mint például az aszályok, árvizek és hőhullámok gyakoribbá válása. Ezek az események komolyan veszélyeztetik a termésbiztonságot, mivel a növények fejlődése és a terméshozam nagyban függ az időjárási viszonyoktól. Az agrártermelés mindig is függött az időjárás szeszélyeitől, de a kilengések mára olyan mértékűek lettek, hogy sok esetben tervezhetetlenné vált a növénytermesztés.

Az aszályok különösen pusztítóak lehetnek. Az Egyesült Államokban például a 2012-es nagy aszály több tízmilliárd dolláros károkat okozott a mezőgazdaságban. Magyarországon a 2022-es aszály rendkívül súlyos volt, az Alföldön számos gazda lényegében semmit nem tudott betakarítani, és az ország történetében először kényszerült kukoricát importálni – mutat rá az Agrárszektor.

A forróság megviseli a növényeket

A globális átlaghőmérséklet emelkedése szintén jelentős hatással van a mezőgazdaságra. A magasabb hőmérsékletek egy darabig gyorsíthatják a növények fejlődését, ám ez rövidebb növekedési időszakokat eredményezhet, és csökkentheti a terméshozamot. Ezen kívül a magas hőmérsékletek súlyos stresszt okozhatnak a növények számára, ami további terméscsökkenést vagy akár a növény pusztulását is eredményezheti. Az Európai Unióban végzett kutatások szerint a kukorica terméshozama akár 20 százalékkal is csökkenhet a század közepére, ha nem történnek jelentős változások az üvegházhatású gázok kibocsátásában.

Vízgazdálkodási problémák

A klímaváltozás hatására a csapadék eloszlása is egyre inkább változik, ami súlyos vízgazdálkodási problémákat okoz. Az egyre gyakoribb és intenzívebb esőzések miatt növekszik az árvízkockázat, míg a hosszabb száraz időszakok az öntözés iránti igényt növelik. Egyes területeken a vízforrások kimerülése is veszélyt jelent a mezőgazdaságra. Például a Kaliforniai Központi-völgyben az öntözésre használt felszín alatti vízkészletek jelentős csökkenése figyelhető meg, ami hosszú távon fenntarthatatlan termelést eredményezhet.

Kártevők és betegségek terjedése

A klímaváltozás a kártevők és növénybetegségek elterjedésére is hatással van. A melegebb hőmérsékletek és a megváltozott csapadékminták kedvezőbb környezetet teremthetnek bizonyos kártevők és patogének számára, amelyek korábban nem voltak jelen egy adott régióban. Magyarországon is tapasztalható, hogy az enyhe telek miatt egyes rovarok, kártevők és vírusok a trópusi és mediterrán térségekből északabbra vándorolnak.

A Megoldás: precíziós mezőgazdaság és reziliens növényfajták

A fenti kihívásokra adott válaszok között szerepelnek a mezőgazdasági gyakorlatok és technológiák fejlesztése, valamint a fenntartható gazdálkodás elterjedése. Az egyik ilyen megoldás a precíziós mezőgazdaság, amely lehetővé teszi a termelők számára, hogy pontosabban szabályozzák a növények tápanyag- és vízellátását, ezáltal növelve a terméshozamot és csökkentve a környezeti terhelést.

Továbbá a genetikai módosítás és a hagyományos nemesítési technikák révén olyan növényfajtákat fejlesztenek, amelyek jobban ellenállnak a szélsőséges időjárási körülményeknek és kártevőknek. Az ilyen növények termesztése hozzájárulhat a termésbiztonság javításához, különösen a klímaváltozás által sújtott régiókban. Számos szakértő szerint nem csak új fajtákban, hanem új fajokban is kellene gondolkodni, például a cirok, amely jobban tűri a szélsőségeket, mint a hagyományos növények.

A klímaváltozás jelentette kihívásokkal szemben a mezőgazdasági szektor folyamatos alkalmazkodásra és innovációra kényszerül. Az új technológiák és növényfajták fejlesztése azonban reményt ad arra, hogy a gazdák sikeresen felvegyék a harcot ezekkel a kihívásokkal, biztosítva ezzel a jövő élelmiszerellátását.