Nem a patikákon múlik – önkéntes árkorlátot kérne a kormány a gyógyszerpiaci szereplőktől

A lépés beilleszkedik abba a kormányzati stratégiába, amely 2024 tavaszán több piaci szegmensben – így az élelmiszer- és drogérialáncoknál, illetve a távközlésben – is hasonló árkorlátozó intézkedéseket vezetett be. A gyógyszerpiac viszont speciális: az árak egy része évtizedek óta szigorúan szabályozott, másik részük pedig a szabadpiaci szegmensbe tartozik, ahol a patikák eddig nagyobb mozgástérrel rendelkeztek.

A gyógyszertárak azonban már most is szűk árrésből gazdálkodnak: a támogatott gyógyszereknél sávos árrésrendszer van érvényben, ahol minél drágább egy termék, annál kevesebb jut a patikának. 6491 forint feletti fogyasztói ár esetén például az elérhető patikai árrés fixen 990 forint – függetlenül attól, hogy a gyógyszer ára ennél mennyivel magasabb. Emiatt az árrésarány folyamatosan csökken, tavaly már csak 8,3 százalékot tett ki.

A patikák a kieső hasznot jellemzően a nem támogatott készítmények – például fejfájáscsillapítók, vitaminok – forgalmazásával próbálják ellensúlyozni. Éppen ez az a terület, ahol most önkéntes árkorlátozásra készülne a kormány, ami a szakmai szereplők szerint további nehézségeket okozhat. A gyógyszertárak működési költségei – különösen az energiakiadások és a bérköltségek – emelkednek, miközben egyre kevesebb mozgásterük van a bevételoldalon. A kisebb településeken ez a folyamat már most is gyógyszertárbezárásokat eredményezhet, ami rontja a lakosság gyógyszerhez való hozzáférését.

A kormányzati fókusz ezért a gyártókra és a nagykereskedőkre terelődik. Csakhogy a gyártók többsége nemzetközi vállalat, amelyek jellemzően nem alkalmaznak országonként eltérő árazást. Ha például Magyarországon csökkennének az árak, az a szomszédos országokban – például Szlovákiában – is torzíthatná a piacot. A nagykereskedelmi szinten szintén nehéz mozgásteret találni: ott már most is szűk a fedezet, így minden árcsökkentés végső soron a szolgáltatási szint – például a kiszállítási idő – rovására mehet.

Az állami szereplők egyensúlykeresése így továbbra is tart: a gyógyszerellátás biztonságának fenntartása mellett szeretnének érezhető hatást gyakorolni az inflációs mutatókra. Hogy ez a gyógyszerpiacon milyen formában valósulhat meg, az egyelőre nyitott kérdés – a kompromisszumok megtalálása azonban kulcsfontosságú lesz a következő hónapokban.