Nem a chipsek felelősek a sóbevitelért
Hogyan lehetséges, hogy Magyarországon annak ellenére kétszer akkora az egy főre jutó sófogyasztás, mint az USA-ban, hogy pl. az egyik fő sóforrásnak vélt burgonyachips-ből az amerikaiak a magyar adag 23-szorosát fogyasztják? Úgy, hogy a sóbevitelért legkevésbé sem azon élelmiszerek felelősek, amelyekre elsőként gondolnánk – chips, pattogatott kukorica, sóspálcika, sajtostallér –, sokkal inkább azok, amelyeket nagyobb mennyiségben és napi gyakorisággal fogyasztunk, mint pl. kenyér és pékáru, húskészítmények, tésza, levesek, sajtok.
Nemrégiben látott napvilágot az amerikai járványügyi hatóság, a CDC kutatásának eredménye, mely szerint tíz amerikaiból kilenc túl sok sót vesz magához. Ennek vezető oka a kenyérben és a péksüteményekben keresendő és annak ellenére sem a chipsben vagy a pattogatott kukoricában, hogy az amerikai átlagember több mint 8 kg chipset fogyaszt évente.
Egy átlagos amerikai lakos naponta 3,3 gramm nátriumot vesz magához ételekkel – amely kb. 8 gramm sóban található –, és ebben az értékben még nincs benne az asztalnál történő utánsózás.
Hazánkban az OÉTI által végzett reprezentatív lakossági táplálkozási felmérés (OTÁP2009) adatai szerint a sóbevitel naponta férfiaknál 17,5, míg nőknél 12,1 gramm, amely az ajánlott érték több, mint háromszorosa. Az egy főre vetített burgonyachips fogyasztás hazánkban – éves átlagban – nem éri el a 350 grammot, azaz 23-ad része az amerikai fogyasztásnak.
Ezekből az adatokból világosan látszik, hogy Magyarországon a chipsfogyasztás nem lehet felelős a szervezet sóbeviteléért sem felnőtt, sem fiatal korban: hazánkban a chipsfogyasztásból a sóbevitel 0,1%-a származik. (Ez az érték az összes sós ropogtatnivalót alapul véve sem éri el az egy százalékot.)
Az egészségmegőrzés és az egészséges táplálkozás érdekében tehát egyéb, magas sótartalommal rendelkező, nagy mennyiségben fogyasztott ételek bevitelét kell jelentős mértékben csökkenteni, avagy sótartalmukat csökkenteni – olvasható a Hazai Sós-snack Gyártók Érdekegyeztető Fórumának közleményében.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
EM: tovább folytatódik a visszaváltási rendszer fejlesztése
Az előző év elejétől bevezetett rendszernek köszönhetően 2025 nyarára jelentős…
Tovább olvasom >Lassulás és áremelkedés egyszerre – így alakul a tejpiac nyáron
A tejágazatban egyszerre van jelen a nemzetközi árnövekedés és a…
Tovább olvasom >Újabb probléma hozhat élelmiszer-drágulást
Súlyos következményekkel járhat a latin-amerikai agrárszektorra nézve, ha az Egyesült…
Tovább olvasom >