Nehezíti a vetőmagexportot a minősítés lassulása

Évi 40 milliárd forintos magyar vetőmagexportot veszélyeztet, hogy jelentősen lassult a szántóföldi vetőmagok minősítése és okmánykiadása az utóbbi időszakban – olvasható az agrarszektor.hu-n. A bürokráciacsökkentő kormányzati intézkedések nyomán a megyei kormányhivatalokban, illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih) csökkent a minősítéssel foglalkozó szakemberek száma, így az ügyintézési idő jelentősen nőtt. Félő, hogy a nagy nemzetközi cégek – elsősorban a takarmánykukorica ágazatban – más országokba viszik a vetőmagtermelést, ha a bizonytalanságot okozó és exportüzleteket veszélyeztető hatósági ügyintézési idő nem csökken. A vetőmagszektor ma csaknem 100 ezer embernek ad (idény)munkát Magyarországon, a vetőmagkukorica-ágazatban pedig évi 30 milliárd forintot fizetnek ki a vetőmag termeltetők a magyar szaporító gazdaságoknak.

Jelentősen lassult a korábbiakhoz képest a hazai szántóföldi vetőmagtételek minősítése és okmánykiadása az agrárszektor.hu információi szerint. A hatósági ügyintési idő a belföldi felhasználású és az exportra menő vetőmagtételeknél is nehézkesebbé és hosszabbá vált, de az elmúlt hónapokban különösen az utóbbiaknál, vagyis a külpiacra szánt tételeknél növekedett. A fennakadások elsősorban a takarmánykukorica- és a napraforgó-ágazatot érintették, de főként az exportálni kívánt kukorica-vetőmagoknál okoztak gondokat.

A mai minősítési rendszer sajátossága, hogy a mintavételeket, illetve a belföldi felhasználásra szánt vetőmagok minősítését és fémzárolását a megyei kormányhivatalok végzik, míg az exporttételek vizsgálata és okmánykiadása a Nébih központi szervezetének hatáskörébe tartozik. A kormányzati bürokráciacsökkentő csomag részeként azonban a tapasztalatok szerint a vetőmag-minősítéssel foglalkozó szakemberek száma mind a kormányhivataloknál, mind a Nébih-nél csökkent. Ennek következtében az exporttétetek megyei mintavételezése és Nébih-hez továbbítása hosszabb időt vesz igénybe, és a Nébih-eljárások időtartama is nőtt. Így az exportcélú okmánykiadások ideje csaknem kétszeresére, vagyis 3-4 hétre duzzadt a korábbi 2,5 hetes átlagos ügyintézési időhöz képest.
MTI-fotó: Rosta Tibor

A hazai vetőmag-előállítók szerint a csúszás a takarmánykukorica-ágazatban már az idei üzleteket is hátráltatta az exportpiacokon, elsősorban a legnagyobb vásárlónak számító keleti – orosz, ukrán és kazah – relációban. A keleti célországok ugyanis – független a hivatalos magyar minősítési eredményektől és okmányoktól – a beérkezett vetőmagtételeket további vizsgálatoknak vetik alá, és a termékek csak ezután kerülhetnek az ottani gazdálkodókhoz. Ezért a magyar eljárások késlekedése hosszabb távon azzal a veszéllyel járhat, hogy a hazai előállítású exportált vetőmagok nem érkeznek meg időben a vetésekhez. Ez pedig a vetőmag-előállítók megrendeléseinek csökkenéséhez vezethet, ha a potenciális vásárlók más beszerezési források után néznek.

A keletre irányuló hazai kukoricavetőmag-export értéke eléri az évi 40 milliárd forintot, ezért a kiszállítások komoly üzletet jelentenek az exportáló cégeknek. Vetőmagpiaci szakértők szerint hosszabb távon fennáll a veszélye annak, hogy a meghatározó hazai vállalatok nemzetközi anyacégei más európai országokban termeltetik meg a vetőmagokat, ha a hazai minősítési és engedélyezési eljárások még bizonytalanabbá és hosszadalmasabbá válnak. Ez pedig a ma 100 ezer (idény)munkást foglalkoztató hazai vetőmagszektor jelentős leépüléséhez vezethet. Emiatt a termelői bevételek is csökkenhetnek, mivel a vetőmagkukorica-szektorban a termeltető cégek évente 30 milliárd forintot fizetnek ki a szaporító gazdaságoknak.

2011-ig a takarmánykukorica vetőmag-minősítését és szántóföldi ellenőrzését hazai vállalatok – alapvetően a Pioneer és a Syngenta – végezték szúrópróbaszerű hatósági kontroll mellett, de akkor az agrártárca a teljes minősítési és ellenőrzési tevékenységet állami hatáskörbe vonta. Az intézkedést többek között a genetikailag módosított növények (GMO) elleni szigorúbb fellépéssel indokolták, amelyek köztermesztésére alkotmányos szintű „zéró tolerancia” lépett életbe.
MTI-fotó: Rosta Tibor

Az állami minősítés határidőcsúszásai miatt az agrárszektor.hu információ szerint ma újra felvetődik, hogy a gyorsítás érdekében jogszabályi módosításokkal növelni kellene az ágazatban működő cégek termékfelelősség-vállalását, és a vetőmagminősítési-ellenőrzési tevékenységet – hatósági felügyelet mellett – részben vagy egészben vissza kellene adni a számukra. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál (NAK) pedig az merült fel, hogy a cégek helyett a köztestület venné át a szaporítóanyag-minősítési rendszer állami feladatait. Bármilyen szabályozási változtatások is születnének, arra kellene törekedni, hogy az exportügyletek okmánykiadási határideje ne legyen hosszabb két hétnél, és a belpiaci tételek minősítési gyakorlata is stabilabbá váljon – vélik vetőmagpiaci szakértők.

Államigazgatási vélemények szerint ugyanakkor a vetőmagszektor stratégiai helyzete miatt nincs lehetőség arra, hogy a minősítésről és az engedélyezésről az állami lemondjon. A mai helyzetet ugyanakkor nehezíti, hogy a rendszer nincs egy kézben, mivel a kormányhivatali struktúra a Miniszterelnökséghez, a Nébih a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozik. Államigazgatási körökben mégis abban látják a megoldást, hogy a jelenlegi állami felállásnak kellene megmaradnia, és e keretek között kellene fejleszteni a kormányhivatalok és a Nébih vetőmag-minősítéssel foglalkozó dolgozói létszámát és laboratóriumi kapacitását. (agrarszektor.hu, Hazafi László)