Nehezen újrahasznosítható hulladékok: megoldások születőben, de még messze a cél

Az uniós polgárok 2023-ban átlagosan fél tonna települési hulladékot termeltek fejenként, amelynek mindössze 48%-át sikerült újrahasznosításra előkészíteni. Az EU-s célkitűzés 55% lenne az év végére, de több tagállam – köztük Magyarország is – ettől még messze áll.

A hagyományos üvegcsomagolások könnyen beolvaszthatók, de a mobiltelefonok és LCD-kijelzők speciális, ütésálló üvegei sokkal nehezebben kezelhetők. Az Everglass projekt kutatói lézeres technológiát fejlesztenek a probléma megoldására, míg az amerikai O-I Glass mobil újrahasznosító berendezése (MOGRA) elsősorban infrastrukturálisan hátrányos helyzetű térségekben segíthet az üveghulladék feldolgozásában.

Az élelmiszerpazarlás is hatalmas probléma: az unióban évente több mint 59 millió tonna étel végzi hulladékként. A LANDFEED projekt a komposztálás fejlesztésén dolgozik, míg az ausztrál Food Recycle technológiája az élelmiszerhulladékból állati takarmányt állít elő.

A használt pelenkák újrafelhasználása szintén kritikus kérdés: évente 46 milliárd darab keletkezik világszerte, és ezek akár 500 évig is szennyezhetik a környezetet. Az ausztrál Diaper Recycle egyedülálló megoldást kínál: a pelenkákat szétbontják, a műanyagot újrahasznosítják, a rostanyagból pedig macskaalmot készítenek – ám a szolgáltatás még csak korlátozott körben érhető el.

A hulladékkezelés fejlődése folyamatos, de a mindenki számára elérhető, gazdaságos megoldásokra még várni kell. Addig is a fogyasztók tudatossága és a hulladékcsökkentés kulcsfontosságú szerepet játszik a környezet védelmében.