Nehéz helyzetben a nyugdíjasok a kasszánál

A nyugdíjasok vásárlóereje csökken

Az inflációs adatok különösen a nyugdíjasok számára okozhatnak nehézséget, mivel a nyugdíjak vásárlóereje csökkent az emelkedő árak következtében. A KSH adatai alapján egy átlagos nyugdíjas júliusban kevesebb élelmiszert tudott volna megvásárolni, mint egy hónappal korábban. A vizsgált tíz alapvető élelmiszer közül hét esetében csökkent a megvásárolható mennyiség, ami azt jelzi, hogy az infláció leginkább a mindennapi élelmiszerfogyasztásban érezteti hatását.

Például a zsemle átlagos darabára ugyan júliusban is 66 forint maradt, de ez az egyik kevés termék, amelyből nem csökkent a megvásárolható mennyiség. Júniusban 3 519 zsemlét, míg júliusban valamivel többet, 3 525 darabot tudott volna megvásárolni egy átlagos nyugdíjas. Ezzel szemben a tojás ára 70 forintról 73 forintra emelkedett, ami miatt a megvásárolható mennyiség 3 318 darabról 3 187 darabra csökkent. Hasonló a helyzet a 2,8 százalékos pasztőrözött tej esetében is, amelynek ára 432 forintról 437 forintra nőtt, így a megvásárolható mennyiség 538 literről 532 literre esett vissza.

A legnagyobb áremelkedést a liszt és a kristálycukor esetében figyelték meg. A liszt kilójának ára júniusban még 178 forint volt, júliusban azonban már 261 forintra emelkedett, ami 46,6 százalékos drágulást jelent. Ennek következtében a megvásárolható mennyiség 1 305 kilóról mindössze 891 kilóra csökkent. A kristálycukor ára is jelentősen emelkedett, 348 forintról 411 forintra, ami 18,1 százalékos növekedést jelent. Az ebből megvásárolható mennyiség 667 kilóról 566 kilóra esett vissza. Ezen túlmenően a sertéscomb ára is jelentős mértékben drágult, 1 870 forintról 1 980 forintra, így a megvásárolható mennyiség 124 kilóról 117 kilóra csökkent.

Érdekes megfigyelni, hogy a burgonya volt az egyetlen termék, amelynek csökkent az ára: a júniusi 448 forintról 429 forintra. Ezért a megvásárolható mennyiség 518 kilóról 542 kilóra nőtt. Az alma ára viszont 571 forintról 591 forintra emelkedett, így a megvásárolható mennyiség 407 kilóról 394 kilóra csökkent. A bontott csirke ára nem változott, júliusban is 1 360 forintot kértek érte, így a megvásárolható mennyiség 171 kiló maradt.

Összességében a júliusi adatok arra utalnak, hogy az inflációs nyomás fokozódik, és a mindennapi élet egyre drágábbá válik. A tíz vizsgált alapvető élelmiszerből hét esetében csökkent a megvásárolható mennyiség, különösen a liszt és a kristálycukor esetében figyelhető meg jelentős visszaesés. Ezzel szemben csak két termék, a zsemle és a burgonya esetében nőtt a megvásárolható mennyiség, míg a bontott csirke ára változatlan maradt.

Az áremelkedések ellenére, ha a mostani adatokat a referenciaévnek tekintett 2016-os adatokkal vetjük össze, akkor azt látjuk, hogy a legtöbb termékből még mindig több vásárolható meg most, mint nyolc évvel ezelőtt. Kivételt képez a zsemle, amelyből most jóval kevesebbet, mindössze a 2016-os átlag 62,7 százalékát lehet megvásárolni. Hasonló a helyzet a burgonyával is, amelyből az akkori mennyiség 91 százalékára futná most. A többi terméknél azonban emelkedés figyelhető meg: a párizsi esetében 5,4 százalékos, míg a liszt esetében 63 százalékos mennyiségnövekedés tapasztalható 2016-hoz képest.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a mostani áremelkedés jelentősen rontja a helyzetet, különösen a liszt esetében, ahol a júniusi 73,2 százalékról 63 százalékra esett vissza a megvásárolható mennyiség. Az inflációs nyomás tehát érezhetően rontja a vásárlóerőt, és a szakértők szerint az év második felében is folytatódhat a drágulás. Bár a februári dupla nyugdíj hatása egy ideig enyhítette az infláció negatív hatásait, a mostani adatok azt mutatják, hogy az emelkedő árak egyre nagyobb terhet rónak a háztartásokra.