Nehéz év után és nehéz év előtt az élelmiszeripar

2007 nagyon nehéz év volt az élelmiszeripar számára, és sajnos 2008 még nehezebbnek látszik. A mezőgazdasági nyersanyagok világpiaci árának növekedése következtében az agrárágazat kivitele kiemelkedően jól alakult. Ez a körülmény elfedi azokat a gondokat, amelyek az élelmiszeriparban évek óta trendszerűen és felerősödve jelentkeznek – foglalja össze a problémákat Boródi Attila, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) ügyvezető elnöke.Idén jelentek meg az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről, valamint az ezzel összefüggő bírságokról szóló szabályozások, az új fogyasztóvédelmi törvény, emellett fokozatosan lép életbe az élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló EK-rendelet. Ezek nagy előnye, hogy egységes hatósági szemléletet alakítanak ki, és reményeink szerint javítják a hatósági munka hatékonyságát is – mutatja be az ágazatot érintő szabályozási hátteret az ÉFOSZ elnöke.

Elviheti a nyereséget az új szabályozás
Boródi Attila úgy látja, hogy a környezetvédelmi politika egyszerűen figyelmen kívül hagyja azt a körülményt, hogy az élelmiszeripar versenyképességi nehézségekkel küzd. Szerinte különösen riasztó a kereskedelmi csomagolásokkal kapcsolatos új termékdíj-szabályozási tervezet, amelynek környezetvédelmi előnyei elhanyagolhatók, ám 2009-ben 15 milliárdos adóterhet jelent az italszakma számára, miközben 2007-ben az egész élelmiszeripar adózott eredménye 14 milliárd forint volt (a nettó árbevétel mindössze 0,6 százaléka). A hazai vásárlóerő 2007-ben egy-két százalékkal csökkent; az ágazatnak a környezet- és állatvédőkkel is vannak gondjai. A globális pénzügyi krízis is az exportpiacok beszűküléséhez fog vezetni.
A belföldi piaci pozíció a 2003-as kilencven százalékról mostanra körülbelül 75 százalékra csökkent. 2007-ben a feldolgozott élelmiszerek külkereskedelmi mérlege tovább romlott (hetvenmillió euró a negatívum).

Előrelépés csomagolásban és márkaépítésben
Mindezen nehézségek az ellenére az élelmiszer-feldolgozásban pozitív folyamatok is megfigyelhetők. Lényegesen javult a termékek csomagolásának színvonala, színesebbé, vonzóbbá váltak a csomagolásokon megjelenő grafikák, a hazai áruk jobban kínálják magukat, mint korábban. A cégek arra törekednek, hogy a kiszerelési formák egyediek, megkülönböztethetőek legyenek. A csomagolások egyre korszerűbbek.
A vásárlóerő csökkenése és az egyre több egyedülálló fogyasztó is befolyásolja a trendeket – mutat rá Boródi Attila. Egyre több a kisebb kiszerelésű termék, nő a konyhakész vagy kényelmi szempontból jobban előkészített élelmiszerek választéka. Ennek részeként örömmel tapasztaljuk, hogy kisebb cégek teljesen új félkész vagy késztermékekkel jelennek meg a piacon, amelyek ugyan nem képviselnek nagy volument, de valóságos és speciális kényelmi fogyasztói igényeket elégítenek ki, és a gyártók számára tartós túlélést jelenthetnek. Láthatóan a nehéz helyzet ellenére is a kis- és középvállalkozások intenzíven keresik azokat a szegmenseket, ahol piacon maradhatnak.

Segíthetne a közös kutatások támogatása
– A külföldi piacokon egyre nehezebb megjelenni, mivel egyre erőteljesebb a recesszió egész Európában, viszonylag kevés a nemzetközileg is jól ismert magyar márka, cégeink marketingismeretei néhány jó példától eltekintve még nem kielégítőek, és a termékvolumen gyakran nem éri el a nagy kereskedelmi láncokba jutáshoz szükséges kritikus tömeget, több területen drágák a hazai nyersanyagok, és a nemzetközi versenyképességhez a termékek nem tartalmaznak elegendő hozzáadott értéket – sorolja a nehézségeket Boródi Attila. – E tekintetben nagyon fontos lenne a kis- és közepes cégek közös kutatásainak állami támogatása, amelyre Európa legtöbb országában kiváló tapasztalatok állnak rendelkezésre. Sajnos, nálunk e tekintetben sem jó a helyzet.