Negyedére csökkenhet a károsanyag kibocsátás, ha áttérnek a kombinált áruszállításra

Érsek Ákos

Első alkalommal rendezték meg a Kelet-Európai Intermodális Konferenciát Magyarországon, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) szervezésében. A rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát fuvarozási módok fejlesztésének szükségességére. Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke hangsúlyozta, hogy az intermodális fuvarozás gyors terjedése nélkül nem valósíthatók meg az európai zöld megállapodásában (European Green Deal) lefektetett célok, azaz, hogy 2030-ra 55 százalékkal, 2050-re 90 százalékkal csökkentsük a környezetünk terhelését. 

Az intermodális fuvarozás lényege, hogy a közútról a környezetbarát szállítási módok, így a vasúti és a vízi fuvarozás felé terelik a forgalmat, amit összetett műszaki megoldásokkal segítenek. Az intermodális terminálokon a kamionok pótkocsiját, konténerrakományát vagy magát az egész kamiont is fel tudják tenni vasútra. Az Európai Unió elvárása szerint a 300 kilométernél hosszabb közúti fuvarozás 30 százalékát más szállítási módra, elsősorban vasútra kell terelni. Az intermodális fuvarozás részaránya ugyanakkor – noha lassan növekvő tendenciát mutat – továbbra is elenyésző Magyarországon. A közúti áruszállítás teljes, 188 millió árutonna volumenéből az MLSZKSZ adatai szerint mindössze 1,8 százalékot tett ki az intermodális fuvarozás 2020-ban. 

„A kombinált fuvarozás fejlesztése a legegyszerűbb, legkézenfekvőbb megoldás a klímacélok eléréshez” – hangsúlyozta előadásában Érsek Ákos. Az Európai Kombinált Fuvarozási Társaságok Szövetségének (UIRR) főtanácsadója kiemelte, hogy a kombinált fuvarozás, amellyel jelenleg 65-70 százalékkal csökkenthető ugyanannak a szállításnak a széndioxid-lábnyoma, 2050-re teljesen klímasemleges lesz. Ehhez a technológia már most rendelkezésre áll, nem kell olyan áttörést elérni, mint a zöld hidrogén esetében. Villanyhajtású kamionok, elektromosan működő átrakóterminálok – amelyek kiváló töltőpontok a kamionok számára – és a vasút kombinációjával teljesen megújuló források használatára át lehet térni a teljes szállítási láncban. „2050-re meg kell háromszorozni az intermodális fuvarozás részaranyát a klímacélok teljesítéséhez”

– hangsúlyozta Érsek Ákos. 

A kombinált szállításra való áttérés egyben megoldást nyújt a közúti fuvarozás egyik legégetőbb problémájára, a hazánkban több tízezres, Európában pedig több százezres nagyságrendű sofőrhiányra is. Néhány éven belül, szó szerint alig lesz, aki elvigye a fuvart, mert további több százezer sofőr megy nyugdíjba a következő évtizedben Európában, akiknek egyáltalán nincs utánpótlásuk. A kombinált fuvarozás esetében ugyanakkor egy mozdonyvezető 50 sofőr munkáját tudja kiváltani.  

„A magyar közúti fuvarozói ágazat, amely az áruk 78 százalékát szállítja, szétaprózódott: a 14 ezer vállalkozásból 13 ezer mikro- és kisvállalkozás, magas megbízói kitettséggel és bizonytalan piaci helyzettel”

– mondta előadásában Dittel Gábor. A NIT Hungary ügyvezető főtitkára szerint az intermodális szállítás perspektivikus piacot nyit a fuvarozó kis- és középvállalkozások számára. Őket azonban csak a közúti és a vasúti fuvarozás támogatott kooperációjával lehet az intermodális szállítás felé terelni. Meg kellene valósítani az árutonna alapú normatív támogatást, a kombinált fuvarozás szempontjai szerint fejleszteni a vasúti infrastruktúrát, és támogatást adni daruzható félpótkocsik beszerzésére. A közúti áruforgalom 97 százalékát félpótkocsis fuvarok teszik ki, miközben jelenleg mindössze párszáz olyan, úgynevezett daruzható pótkocsi van Magyarországon, amely alkalmas arra, hogy vasútra rakják.