Negyed évszázadot ünnepelt a biotermelés

Június 13–15. között került sor a negyedik Ökoportyára. A rendezvény ezúttal Dél-Dunántúl biotermelőit mutatta be egy autós körtúra keretében az érdeklődőknek. Ebből az alkalomból Karácsony Imre, az Ökoportya megálmodója és kivitelezője nyilatkozott lapunknak.Mikortól, milyen céllal szervezik meg az Ökoportyát?
– A programot, amelynek most járunk a 20. évében, ötéves ciklusokra osztottam. Az első három már lezajlott: a biotermelés megszervezése; a biotermesztésből származó alapanyagok feldolgozása; azután az előállított biotermékek értékesítése, vagyis az export megszervezése. Az utolsó 5 évben pedig mindannak a tudásnak és tapasztalatnak a hiteles átadása van soron, amely a magyarországi biotermelés kapcsán az elmúlt években felhalmozódott. Kitaláltam egy rendszert: meghívok száz „nagykövetet”, és elviszem őket három napra legalább tíz gazdaságba, hogy saját szemükkel győződjenek meg, hol tartunk a biogazdaságban, milyen organikus , természetes anyagokból előállított növényvédő szereket, tápanyag-utánpótlást segítő termékeket használunk stb.
Négy részre osztottuk az országot, a három nap alatt egy-egy régiót mutattunk be. Most a dél-dunántúli régiót látogattuk meg. Mindig van egy nemzeti park is a látnivalók között.
A gondolkodásmódot szeretnénk megváltoztatni. A biotermékek sorában minden megtalálható, a sajttól a tojásig, a pálinkától, gabonától a joghurtig, biológiai körülmények között mindent elő tudunk állítani.
– Mi a következő lépés?
– Értelemszerűen ezt kell folytatni. Ez marketing. A jövőbeni terv, hogy egy biologisztikai központot hozzunk létre. A cél, hogy a magyar fogyasztók keressék a biotermékeket, ehhez pedig arra lenne szükség, hogy a nagy áruházláncokban is lehessen kapni ezeket a készítményeket
A IV. Ökoportyát úgy szeretném lezárni, hogy megmutassuk, hol lehet a biopiacokon kívül megvásárolni a biotermékeket. Rendkívül nagy előrelépés, hogy a hipermarketek is be kívánnak kapcsolódni a biokészítmények forgalmazásába. A nagy cégeknél is beindult a polarizáció, a prémium élelmiszerek felé mozdulnak el, s idetartoznak a biotermékek is.
Hisszük, hogy ennek van jövője, és 2009-ben, majd az azt követő években is lesznek újabb Ökoportyák.
Működik a rendszer, hiszen akinek mikrofon, pénz, toll, hatalom van a kezében, és saját szemével látja, hogy mi zajlik a biogazdaságokban, annak az ökonagyköveti megbízólevél átvétele után kötelessége egy évig kivenni részét a népszerűsítő munkából.
Nincs olyan nap, hogy ne kerüljön szóba a „bio”, mint fogalom. Elértük, hogy Gőgös Zoltán államtitkár nyitotta meg az idei Ökoportyát, és az egyik állomáson Gyenesei István önkormányzati miniszter üdvözölte a nagyköveteket.
– Mi alapján választják ki a nagyköveteket?
– 80 százalékuk állandó: az írott és elektronikus sajtótól vesznek részt újságírók, valamint a szakma képviselői, főiskolák, egyetemek szakoktatói – ők később a diákokat el tudják vinni ezekhez a gazdaságokhoz. Ezen kívül mindig kell egy-egy húzó arc, ismert, elkötelezett ember, neves művész.
Az Ökoportyának minden évben volt egy kiemelt, súlyponti kérdése: hol a kereskedelem, hol a minőségbiztosítás; az idei rendezvény a megújuló energiára, a pályázatírásra összpontosított – ez az a 20 százalék, ami évente változik.
Fontos, hogy az újságírók hiteles képet adjanak az Ökoportyáról.
2008-ban egy nagyon szép évfordulót is ünnepeltünk. 1983-ban került sor először a bioszemlélet megismertetésére. Mivel tehát negyed évszázados a biotermesztés, ezért az idei évben meghívtam ennek atyját, Frühwald Ferencet, a Biokultúra Egyesület alapítóját, hogy elmondja a nagyköveteknek, miként indították el útjára annak idején.