Nébih: a hatóságok a legkisebb járványügyi kockázattal járó ártalmatlanítási megoldást alkalmazzák a ragadós száj-és körömfájás kezelése során

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 03. 07. 09:37

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a helyi állategészségügyi hatóságok a legkisebb járványügyi kockázattal járó ártalmatlanítási megoldást, az elföldelést alkalmazzák a ragadós száj-és körömfájás (RSzKF) betegség kezelése során – közölte a Nébih vasárnap az MTI-vel.

A ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző betegség, amelynek megjelenésekor azonnali vészhelyzeti intézkedések lépnek életbe – írták a közleményben.

Ezért a jelenlegi járványügyi helyzetben a hatóságok a biztonságos ártalmatlanítás érdekében nem az állati tetemek távolabb eső hullafeldolgozóba történő szállítását, hanem a betegség kitöréséhez lehető legközelebb lévő megfelelő területen történő elföldelést alkalmazzák. A távoli szállítás ugyanis számottevően nagyobb kockázatot jelentene a fertőzés terjedése szempontjából – ismertették.

Az ártalmatlanítás Bábolnán – az ártalmatlanítással megbízott cég saját legközelebbi megfelelő területén – történik elföldeléssel, ami biztonságos és elfogadott módja a fertőzött állatok ártalmatlanításának – tették hozzá.

Az RSzKF betegség terjedésének megelőzése állategészségügyi jelentősége mellett nemzetgazdasági érdek, így a hatóságok továbbra is haladéktalanul és minden esetben a védekezést legjobban szolgáló, legkisebb kockázattal járó módszereket alkalmazzák – olvasható a közleményben.

Pásztor Szabolcs országos főállatorvos március 7-én sajtótájékoztatón jelentette be Budapesten, hogy Magyarországon megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség. A vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma azonosította Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen.

A főállatorvos elmondta: a betegség utoljára 1973-ban fordult elő Magyarországon.

Ismertette: a rendkívül ragályos betegségre a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb állatok. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár. A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor a összes párosujjú patás állatot fel kell számolni.