Navracsics Tibor: tovább kell erősíteni a vidéki Magyarországot

Navracsics Tibor kiemelte: a főváros korábban évtizedekig kivételezett helyzetben volt, a cél az egyensúly helyreállítása Budapest és a vidék között annak érdekében, hogy a vidéki Magyarország is esélyt kapjon. Ezért van szükség a vidékfejlesztésre, az agrárgazdaság támogatására, a közszolgáltatások fejlesztésére. A közös uniós agrárpolitika támogatásán belül a magyar kormány kivételesen magas társfinanszírozási arányt vállal, ezzel teremtve lehetőséget a gazdák számára – tette hozzá. Az elmúlt tizenhat esztendő erőfeszítései meghozták a gyümölcsüket, ma a vidéki Magyarország sokkal erősebb, mint 2010-ben volt. A gépállomány, a gazdálkodás korszerűsítését, a felelős gazdálkodás elterjesztését és a generációváltást segítő támogatások mind erősítik a magyar gazdákat, ezen az úton kell tovább haladni – mondta Navracsics Tibor.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke úgy fogalmazott, fontos, hogy „rólunk, nélkülünk ne szülessen döntés.”

Hangsúlyozta, hogy a Magosz és a kormány között nemrégiben született megállapodás már a jövőre, a közös építkezésre vonatkozik. Az a fontos, hogy mindenben magas szintű szakmai munkát végezzünk, a tudást, az információt, az uniós lehetőségeket eljuttassuk a gazdákhoz. Hétszáz falugazdász szaktanácsadó működik az országban, ők segítenek ennek megvalósításában – tette hozzá. Jakab István beszélt arról is, hogy a kormány által megalkotott földtörvény védi a magyar gazdákat, az adórendszer úgy épül fel, hogy az őstermelők 150 millió forintig nem fizetnek adót, és fontosnak nevezte azt is, hogy egyszerűsített eljárással át lehet adni a gazdaságot. Nagy Viktor, a Magosz főtitkárhelyettese elmondta, 2021-ben született egy olyan kormányzati döntés, hogy minden egyes uniós agrárfejlesztési euró mellé hármat a nemzeti költségvetés biztosít. Tavaly nagyjából 150 ezer egységes kérelmet nyújtottak be, október közepétől előleget fizettek ki, március végéig pedig közel 837 milliárd forintnyi támogatás érkezik a gazdákhoz. A 2027-ig teljesítendő 5600 milliárdos tervből mintegy 3900 milliárd forint pályázati formában elérhető a gazdák számára, és ebből közel 1700 milliárd forint értékben megszületett már a támogatói döntés. Jelentősen egyszerűsítették a dokumentációkat, további pályázati lehetőségek nyíltak. Magyarország időarányosan a második legtöbb uniós agrárforrást tudta lehívni – fűzte hozzá. Komoly veszélynek nevezte, hogy Brüsszelben az uniós agrárforrások önállóságát kívánják megszüntetni, közel 20 százalékos forráscsökkentés bevezetésével. Sövényházi Balázs, a Nak és a Magosz Veszprém vármegyei szervezetének elnöke azt hangsúlyozta, hogy erős érdekképviseletre van szüksége a magyar agráriumnak, ami előfeltétele annak, hogy a gazdák a pénzükhöz juthassanak.

MTI