NAV: zérótolerancia az áfacsalással szemben

A nagy üzletláncoknál megszaporodtak ugyan az adóellenőrzések, ám szakértők szerint az áfa jó része a kisebb kereskedőknél tűnik el.

Jelentősen megnőtt a hatósági vizsgálatok száma a nagy áruházláncokban, miután a kormány nemrégiben zéró toleranciát hirdetett az áfacsalással szemben.

A kormánynak erre jó oka lehet: becslések szerint a hazai kiskereskedelem egyes ágazatiban igen jelentős az adóelkerülés: a ruházati piacon egyes becslések szerint az éves szinten 300 milliárdos forgalommal megegyező lehet a feketepiac mérete. Ám az élelmiszereknél sem sokkal rózsásabb a helyzet: a húsáruknál például 30, míg a zöldség-gyümölcs szektorban 15-20 százalékra becsülik a számla nélkül gazdát cserélő portéka arányát.

A nagyságrendre jellemző lehet, hogy nemrégiben a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) ellenőrei egyetlen – nevén meg nem nevezett – „nagy budapesti székhelyű élelmiszerkereskedelmi láncnál” 16 raklapnyi pénztárgépi kontrolszalagot találtak, amiből kiderült, hogy az adózottnál jóval több árut adott el a kereskedő.

Az adózatlan mennyiség a NAV becslése szerint csak egy hónap alatt százmillió forint körüli összeget tett ki, azaz éves szinten a kereskedőnek milliárdos nagyságrendű volt a számla nélkül értékesített áruja.

Ugyanakkor a hazai kiskereskedelmi piacot ismerők szerint pusztán a nagy áruházláncok – hiper-és szupermarketek, diszkontok – ellenőrzésével nem lehet kiirtani az áfacsalást, azok jobbára kirakatakciókra elégségesek.

A nagy áruházláncok ugyanis számlára vesztik az árujukat, és éppenséggel egy több száz főt mozgató a nagy áruházi személyzetben igencsak bajos lenne megszervezni, hogy csak minden második vagy harmadik vásárlás adatai kerüljenek be a pénztárgépbe – amiről a kisebb kereskedőknél hallani. A kisebb árusokról, boltosokról lényegében azt tartja a piaci vélekedés, hogy a hatóságok azért sem csaphatnak le rájuk a teljes szigorral, mert egy ilyen akció végső soron a nagy áruházláncokat erősíteni.

Nyílt titok a piacon, hogy amennyiben a kisebb kereskedők pontosan bevallanák és fizetnék az ÁFÁ-t, úgy java részük hamar tönkre menne, egy része számára az áfacsalás ugyanis a túlélés eszköze.

Ugyanakkor értelmetlen dolog lenne önmagában a kiskereskedőnél keresni az elmaradó áfabevételt – mondja Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSz) főtitkára. A feketéző kereskedő ugyanis a feketéző beszállítótól veszi meg az árut amely szintén nem ad számlát a terméke után. Vámos György szerint a legeredményesebben talán a nagykereskedőknél lehetne nyomára akadni az elmaradó áfabevételnek.

Azonban kérdéses, hogy ezt milyen elánnal végzi a NAV, illetve a többi hatóság. Bár korábban jó pár terv született a feketepiacok megregulázására, azonban lényegében jelenleg is él és virul a szakmában csak „kínai” piacként emlegetett piacok, amelyek – főleg ruházati termékeknél – lényegében afféle nagykereskedelmi elosztóközpontként működnek – írja a Népszabadság Online.