NAV-elnök: az adategyeztetési eljárás tovább fehéríti a turizmust is

Elmondta: az új adategyeztetési eljárás során a hatóság saját kockázati adatait feltárja a vállalkozásoknak, ami egyfajta ingyenes konzultációnak is tekinthető. Ez az eljárás az alapvetően a szabályok betartására, az adókötelezettségek teljesítésére törekvő, együttműködő adózókat támogatja az egyedi, kisebb hibák elkövetésének kiküszöbölése és kijavítása érdekében – közölte, hozzátéve az eddig tapasztalok szerint az érintett cégek 90 százaléka új bevallást készít vagy önrevízióval él.

Jogkövetési vizsgálat, adóellenőrzés akkor követi az adategyeztetési eljárást, ha az ellentmondásokat az ügyfél nem oldja fel – tette hozzá.

Ismertetése szerint az adóhatóság folyamatosan nyomon követi a bevallások és a NAV rendelkezésére álló kontrolladatok közti eltéréseket. Ebben a folyamatban nagy előrelépést jelentene, ha a vállalkozások már a bevallás idején valós időben visszajelzést kapnának az esetleges ellentmondásokról, ám ez jelentős informatikai fejlesztéseket igényel, amelyek megvalósítása a hatóság követkesző egy-két évre vonatkozó tervei között szerepel.

A NAV elnöke megjegyezte: az eddig is kiemelt figyelemmel kísért kockázatos ágazatok, mint az építőipar, a személy- és vagyonvédelem, zöldség- és gyümölcskereskedelem mellett ellenőrzéseik fókuszában lesznek a rendszeresen importálók, a külföldi vagy belföldi webhelyen értékesítők, illetve a platformok üzemeltetői. Ide sorolta még a rendezvényszervezőket, a turizmussal, vendéglátással, szálláshely-szolgáltatással foglalkozókat, a szépségiparban működőket, valamint a jövedékiadó-köteles tevékenységet folytatókat is.

Az adóhatóság célkeresztjébe kerülhetnek többek között azok a társaságok is, amelyek több éve tagi kölcsönből működnek, a korábban keletkezett levonható áfájukat évek óta folyamatosan görgetik, vagy tendenciózusan nullás bevallást nyújtanak be, valamint azok, akik az online számlaadat-szolgáltatás adatai szerint nem bocsátanak ki számlákat.

A vámellenőrzések 2025-ben is a vámérték valódiságának megállapítására, az importnál jelentkező alulértékelések feltárására, valamint a közösségi és belföldi forgalomban tetten érhető áfakikerülés felszámolására irányulnak – tájékoztatott.

Az e-kereskedelem növekedése jelentős terhet rótt a vámszolgálatra, Magyarországra régiós elosztóközponttá vált. A NAV tavaly 136 millió kisértékű (150 euró alatti) harmadik országból érkező küldeményt vámkezelt – fogalmazott.

Kitért arra, hogy az idén is folytatódnak a fémkereskedelmi ellenőrzések, a szellemi tulajdon elleni jogsértések feltárása, a hamisított illetve a csempészáruk kereskedelmének visszaszorítása. A benzinkutak, a bérfőzést végző szeszfőzdék, vagy a jövedéki engedélyes kereskedők is számíthatnak váratlan ellenőrzésekre.

A NAV folyamatosan monitorozza az online pénztágépekből érkező adatok és az áfabevallások közötti eltéréseket, ez az adatkör leginkább a számla- és nyugtakibocsátás, valamint a foglalkoztatotti bejelentések helyszíni ellenőrzésére történő célzott kiválasztást segíti. Megjegyezte, hogy Európában a NAV gyűjti a legtöbb tranzakciós adatot, mint az online pénztárgépes adatok, egyszerűsített számlaadatok, egyéni szja és tb bevallási, vagy az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszerből (eKÁER) származó adatok.

A sajtótájékoztatót követően második alkalommal osztották ki a NAV Aranytoll-díját a média azon munkatársainak, akik munkájukkal részt vesznek az állampolgárok adózással kapcsolatos minőségi tájékoztatásában, a NAV iránti bizalom és az adómorál erősítésében. Az idén Sipos Ildikó, az Infostart szerkesztője, Vígh András, az M1 riportere és Karászy Endre, az ATV munkatársa részesült az elismerésben.