NAV: egyre többen érdeklődnek az ekáer és az online pénztárgépek iránt külföldről

Egyre több külföldi adózási szakember érdeklődik az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) és az online pénztárgépek iránt, hiszen minden kormányzatnak szüksége van az eredményesebb adóbeszedésre, a költségvetési bevételek biztosítására – mondta Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettese egy konferencián szerdán, Budapesten.

A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ), illetve a NAV által rendezett, a közteherviselés modernizációjáról szóló rendezvényen Varga Árpád elmondta: a költségvetés bevételeinek 92-93 százalékát szedi be az adóhivatal. Az idén 11 868 milliárd forint az elvárás, ha ez teljesül, akkor a költségvetés kiadási oldalát is kezelni lehet – jegyezte meg az adóhivatal elnökhelyettese. Eddig teljesíteni tudták a törvény által előírt számokat, amik növekvő tendenciát mutattak – tette hozzá. Az adónemek számáról elmondta, Magyarország világviszonylatban is jól áll, mintegy hatvan adónemmel. Egy jó adórendszerben, ha lehetséges, sokkal kevesebb adónemmel dolgoznak az államok, de ez Magyarországon még sokára valósul meg – tette hozzá Varga Árpád.

Az elnökhelyettes kitért arra, hogy a feltárt nettó adókülönbözet legnagyobb része, 89 százaléka áfával kapcsolatos, a legtöbb gond ezzel az adónemmel van. A magyarországi 27 százalékos áfakulcs nemzetközileg is kiemelkedő, nem véletlen, hogy sokan ide jönnek áfát csalni – jegyezte meg. A mintegy 3 ezer milliárd forint áfa-bevétel mellett mintegy 500 milliárd forint áfát igényeltek jogtalanul vissza, vagy nem fizettek meg tavaly – ismertette az elnökhelyettes.

Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnökhelyettese hangsúlyozta: az adóhivatalnak az eredményes működéshez szüksége van a független, saját adatforrásokra, amiket az ekáer és az online pénztárképek biztosítanak. Ez új dolog a közteherviselésben, korábban az informatika, távközlési rendszer fejletlensége nem tette lehetővé az ilyen típusú adatgyűjtést –  tette hozzá.

Az online pénztárgépekkel kapcsolatban az elnökhelyettes megjegyezte: más országokban problémát okozott, hogy nem tudták, ténylegesen pénztárgéppel kommunikál-e a központi rendszer, vagy például egy laptoppal. Ezt a magyarországi rendszer kialakítása során már figyelembe vették, ezért is lett a magyar rendszer bonyolultabb, drágábbak az eszközök, viszont rendkívül nehéz feltörni az eszközvédelmét – jegyezte meg.

Az adóhivatal informatikai rendszeréről általánosságban úgy vélekedett: olyan informatikai képességeket kell kifejlesztenie a hivatalnak, hogy többe kerüljön az adócsalás elkövetése, mint amennyi haszon származhat belőle.

Az ellenőrzésre való kiválasztási módszerekről szólva Vágujhelyi Ferenc kitért arra, hogy a cégek nem közvetlenül, hanem erőforrásokon keresztül – telephely, tisztségviselő, számlák – kapcsolódnak egymáshoz. Ezeket kell elemezni, és meg lehet becsülni, hogy egy adott cég, amely egy bizonyos csalásban nem volt még érintett, elköveti–e az adott csalást fél éven belül – mondta az elnökhelyettes. (MTI)