NAK: közelíteni kell az agrártámogatásokat kifizető ügynökség és az uniós jog gyakorlatát

Közelíteni kellene az agrártámogatásokat kifizető hazai ügynökség és az uniós jog gyakorlatát, hiszen több esetben is pert nyertek az uniós bírósághoz forduló termelők, amikor a kifizető ügynökség megtagadta a támogatás kifizetését – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke egy pódiumbeszélgetésen hétfőn Budapesten.

Győrffy Balázs a CEDR – Magyar Agrárjogi Egyesület, az MTA MAB Természeti Erőforrás- és Vidékfejlesztési Munkabizottsága és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) által rendezett eseményen kijelentette: mindenki érdeke, hogy kevesebb ilyen eset legyen, mert nem mindegy, mikor érkezik a támogatás a gazdákhoz.

Véleménye szerint a kifizető ügynökségek (Magyarországon jelenleg a Magyar Államkincstár, korábban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) az unió más országaiban is „lavírozni igyekszenek”. A csalárd magatartást nem támogathatják, de érzékeny pont munkájukban az a határ, amíg érdemes elmenniük ellenőrzésben, hiszen elvárás, hogy a források lehető legegyszerűbben, túlzott bürokrácia nélkül érkezzenek a termelőkhöz – fejtette ki a NAK elnöke.

Andréka Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főosztályvezetője kifejtette: a termelők óriási támogatásban részesülnek, nincs még egy olyan nemzetgazdasági ágazat, amely ekkora összegű támogatást kapna. Az uniós költségvetés 40 százaléka agrártámogatás, amiből következik a szabályozottság, az uniós jog majdnem háromnegyedét a Közös Agrárpolitika (KAP) jogszabályai teszik ki, aprólékosan szabályozott területről van szó – jelezte.
Felhívta a figyelmet, hogy a kifizető ügynökség nem a tagállamok pénzét, hanem az unió pénzét osztja ki, és felelőssége, hogy valóban jogosult termelőkhöz érkezzen meg a támogatás. Olajos István, a Miskolci Egyetem docense szerint a magyar kifizető nem differenciál a végrehajtási rendszerben, ha egy termelő nem tartja be a szabályokat, akkor 20 százalék ilyenfajta visszaélés után csökkentik, majd megszüntetik a támogatást, függetlenül attól, hogy felróható-e neki a visszaélés vagy sem.
Ennek oka, hogy a Magyarországon a termelőtől visszakapott pénz visszatér a rendszerbe és visszaosztható más tagállami termelőknek, míg ha nincs tagállami kontroll intézmény, akkor az uniós újraelosztási rendszerbe kerül a pénz – fejtette ki. Korom Ágoston, a NKE Államtudományi és Közigazgatási Karának tanársegédje az MTI-nek elmondta: a luxembourgi Európai Unió Bíróságára jutott ítéletek azt mutatják, hogy túlszankcionálás történt a kifizető részéről, és szeretnék megvizsgálni, lehetséges-e enyhíteni a szankciókon vitás esetekben, ahol valamilyen figyelmetlenség, nem pedig akaratlagos csalás történt. Ezek az esetek elérhetik az összes kifizetés 5-10 százalékát is, azaz több tízmilliárd forintot tesznek ki évente – mondta.
A szakértő szerint az ítéleteket felhasználva úgy kellene arányosítani a szankciókat, hogy az ne ütközzön uniós jogba, így „sokat lehetne nyerni a magyar mezőgazdaság számára”. (MTI)