NAK: jelentős kárcsökkenést eredményezett a jégkármérséklő-rendszer

Jelentős mértékű kárcsökkenést eredményezett a két éve működő, Európában egyedülállóan országos hatókörű jégkármérséklő-rendszer – jelezte az agrárgazdasági kamara hajdú-bihari elnöke hétfőn sajtótájékoztatón Debrecenben.

Szólláth Tibor kiemelte: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrárminisztérium által működtetett országos jégkármérséklő hálózat nem csak a mezőgazdasági termékeket védi, hanem „az ország minden ingó és ingatlan vagyonát”.
A rendszer működésének tapasztalatairól tartott tájékoztatón Szólláth Tibor jelezte: Magyarországon 986 darab úgynevezett talajgenerátor működik, ezekből 222 automatikusan lép működésbe jégverés előtt, 764-et pedig a generátorkezelők indítanak.
Utóbbi esetben akkor hatékony a megelőzés, ha időben indítja a kezelője a generátort, amely ezüstjodid párologtatásával fellazítja a jégdarabokat, ezáltal a bő csapadékkal érkező apróbb jég jelentősen csökkenti a károkat.
Szólláth Tibor a sajtótájékoztatón oklevelet adott át Szőllősi László hajdúszováti generátorkezelőnek, aki megnyerte a kezelőknek kiírt országos pályázatot. Mint elhangzott: az általa kezelt berendezés 10 négyzetkilométeres hatókörében 62 jégriadóból 62-szer indította jól a generátort, így a térségben sem tavaly sem az idén gyakorlatilag nem volt mezőgazdasági jégkár.
A kamarai tájékoztatón a szakemberek rövid áttekintést adtak az 523 ezer hektárnyi szántójával kiemelt mezőgazdasági térségnek számító Hajdú-Bihar idei gazdálkodásáról.
Örvendi László általános alelnök azt mondta, bár kaotikus volt a tavaly őszi és az idei tavaszi-nyári időjárás, kukoricából, napraforgóból, őszi búzából, triticaléból, repcéből, rozsból, cukorrépából és magborsóból az országos átlagot meghaladó eredményeket értek el a hajdú-bihari gazdák.
Hozzátette ugyanakkor, hogy komoly problémákat tapasztalnak például a csemege kukorica és a zöldborsó értékesítésében: miközben egyre drágább a termelés – öntözés, műtrágyázás -, a felvásárlók egyre kevesebbet kínálnak a terményért.
Ez a hajdú-bihari gazdákat érzékenyen érinti, mert a megyében van a csemege kukorica országos vetésterületének 74 százaléka, a zöldborsóénak pedig a 24 százaléka – nyomatékosította Örvendi László.
Oláh Péter, a NAK hajdú-bihari alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre nagyobb gondot okoz a munkaerőhiány, a jellemzően sok élőmunkát igénylő területekre alig lehet embert találni.
Nehezményezte azt is, hogy míg a párizsi tőzsdén a kukorica felvásárlási ára tonnánként 55 ezer forint, addig hazánkban 39-41 ezer forint között mozog. A méhészek sincsenek könnyű helyzetben: a 600 forint termelői árú, kiváló minőségű magyar mézért 400 forintot kínálnak a felvásárlók – jelezte. (MTI)