NAK: itt a dinnyeszezon!
A napokban országszerte megkezdődött a dinnyeszüret, és a hazai görögdinnye még szeptemberben is elérhető lesz az üzletekben, piacokon. Az átlagos dinnyefogyasztás 10 kg/fő/év; egyre népszerűbbek a többféle formájú valamint a magnélküli dinnyék – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.
Idén számottevően csökkent a magyarországi görögdinnye termőterület, a korábbi években jellemző nagyságrendileg 4500-4800 hektárról 4000 hektárra. A koronavírus-járvány hazai kitörése éppen a dinnyeültetés időszakára esett, többen a bizonytalan jövőtől félve csökkentették a termőterületeiket a tervezetthez képest, ezzel a beruházási költségeket. Emellett az is közrejátszott a csökkenésben, hogy az utóbbi két évben a kedvezőtlen időjárás hatására hullámzó lett az export és a belföldi piac is.
Fajták tekintetében a termelők idén is a piaci igényeknek megfelelően választottak. A legkeresettebbek a 4-8 kg közötti dinnyék, de igény van a nagyobbakra is, amiket a piacokon és üzletekben esetenként szeletelve, akár hűtve is kínálnak. Formáját tekintve a kínálatban a gömbölyű mellett jelen van a megnyúlt, ovális dinnye. Ugyancsak folyamatosan nő a magszegény dinnyék kedveltsége: ezekből nagyobb mennyiségben a fekete héjú érhető el, de a csíkos változat is terjed.
Magyarország mennyiségben az ötödik legnagyobb dinnyetermesztő az Európai Unióban – Spanyolország, Görögország, Olaszország és Románia után. A hazai termesztésű görögdinnye harmada kerül exportra. Általában július 10-e körül indul a hazai görögdinnyeszezon. Néhány termelő már fóliaházakban is elkezdte a termelést, ott idén már június végén elkezdték leszedni az első dinnyéket (főleg Békés, Tolna megyében, a jász-hevesi termőkörzetben). A szabadföldeken a tavaszi időjárás hatására a megszokottnál néhány nappal később kötöttek a dinnyék, ezek július 10-20. között kerülnek a piacra. A szabadföldi kereskedelmi mennyiséget folyamatosan szedik a különböző tájakon: Baranyában és Békésben elsőként, utána Tolnában és a heves-jászsági körzetben, végül a szabolcs-hajdúsági térségben.
Aszály, fagy, nagy esőzések
Idén több fagy, késő tavaszi hűvös nappal és éjszaka, heves esőzés nehezítette a termesztést. Ugyanakkor a jobb fajtaválasztásoknak köszönhetően a korábbinál nagyobb termésátlagokat érnek el a termelők. Számottevően nőtt az oltott és hibrid dinnyék aránya a konstanshoz képest, ami minőségbeli javulást is jelent. Az oltott dinnyék a változékony időjárási körülmények között viszonylagos stabilitást, termelési biztonságot hoznak. Az aszály kevésbé érintette az öntözött területeket, a legtöbben csepegtető öntözéssel tudták pótolni a hiányzó vízmennyiséget. Ugyanakkor az áprilisi-májusi fagyok miatt 20-90%-os pótlásokat kellett végezni, területi elhelyezkedéstől függően. A dinnye-betegségeknek sajnos kedvezett a májusi kevés napsütéses, nyirkos időjárás, de ez ellen tudatosan védekeztek a gazdák. Azonban mindkét említett problémakör komoly kiadásokkal jár.
Kapcsolódó cikkeink
Érdemes a hazai szárnyasokat választani Márton-nap alkalmából
Idén sem hiányozhat a Márton napi asztalról a libapecsenye. A…
Tovább olvasom >Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése.…
Tovább olvasom >Jön a legizgalmasabb agrártechnológiai rendezvény
A mezőgazdaság újjászületése a generációk küzdelmeiben, globális agrárrobotikai forradalom, átjárás a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Paradigmaváltás küszöbén az élelmezésben – A Lánchíd Klub szeptemberi ülésének vendége volt: Szöllősi Réka élelmiszer-politikai szakértő
Hátrányból indulunk! Egy globális paradigmaváltás küszöbén állunk! 2030-ig a G20…
Tovább olvasom >Tovább mélyül a Zalando és az OpenAI együttműködése
A Zalando negyedéves árbevétele 3,6 %-kal 2,8 milliárd euróra nőtt. A…
Tovább olvasom >Érdemes a hazai szárnyasokat választani Márton-nap alkalmából
Idén sem hiányozhat a Márton napi asztalról a libapecsenye. A…
Tovább olvasom >