Az élelmiszeripar a NAK fókuszában

A Kamara folytatja rendezvénysorozatát, melynek legfőbb célja, hogy a hazai termelőket, gyártókat segítsék a legfrissebb információk átadásával, a legújabb nemzetközi trendek megismertetésével egy-egy adott témában. A sorozat első állomásán az alkoholos italok aktuális kérdéseivel foglalkoztak a szakértők és a kamarai tagok, ám Éder Tamás a NAK élelmiszeriparért felelős alelnöke arra is kitért, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarába az élelmiszeripar miként illeszkedik bele:

– Eleinte tartottunk attól, hogy egy elsősorban mezőgazdaság orientációjú Kamara olyan döntés-előkészítéséket végez majd, melyek esetleg a mi feldolgozói szakmai, gazdasági érdekeinket sérti. Ez vitt rá sokunkat az aktív részvételre. Az első tárgyalások óta eltelt azonban négy év, és hála istennek az idő nem igazolta ezen félelmeinket. A továbblépéshez azonban azt kell keresnünk, hogy milyen előnyöket tudunk a Kamarán keresztül nyerni.

Az egyik kiemelkedő terület természetesen a hagyományos érdekvédelem. De a Kamarának legalább ennyire fontos szerepe van az információ, a know-how átadásában, nemzetközi ismeretek csatornázásában a tagjai felé. Ezért is szerveztünk szakmai utakat Spanyolországba húskészítményekkel foglalkozó cégeknek, vagy tejkészítményes kis cégekkel francia üzemeket látogattunk meg. Ezen programunkat is folytatjuk, mert tagadhatatlan, hogy hazánk komoly technológiai lemaradással küzd. A mai rendezvényen és a jövőbeni konferenciáinkon pedig a szakma legjobb szakértőivel aktuális és hasznos tudást kívánunk átadni.

Jó évet zár a magyar borászat

Borpiaci trendek címmel dr. Sidlovits Diána, a NAK kertészeti csoportvezetője adott elő, aki elmondta:

– Bár azt látjuk, hogy Magyarországon csökken a szőlőültetvények területe az uniós csatlakozás óta, de vannak sikeres borvidékeink. A tolnai borvidék, Villány, Szekszárd, Pannonhalma, Etyek, Buda és a neszmélyi borvidék – ezen területek szereplői nemzetközi szinten is erősek, és a hazai piac meghatározó szereplői. A szőlőültetvényi átalakítási támogatásokat – melyek Magyarország legjelentősebb támogatási formája –, kiválóan felhasználtuk, az évi 29 millió eurós keretnek 80-85%-át erre használjuk.

Jogszabályi változások

A kisüzemi előállítókat érintő szabályozásokról kerekasztal-beszélgetés keretein belül Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy az áfacsökkentést nem lehet mezőgazdasági szakpolitikává redukálni:

– Mivel már sok termék tartozik kedvezményes áfakörbe, jelentős tapasztalatunk van a témában. A szabályozások célja, hogy tisztességes piaci szereplők viszonylag egyszerűen be tudják tartani a szabályozásokat, ennek szellemében született a jövedéki törvény is.

A kedvezményes áfakör tovább bővül a jövőben, de Dúl Udó, a NAK szakértője kiemelte, hogy az áfacsökkentés célja nem lehet csak a forgalom növelése.

Az alkoholos italok várható EU-s szabályozásairól Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára tartott előadást. Az érdekvédelem nehézségeivel kapcsolatban egy érdekes átalakulásra hívta fel a figyelmet:

– A 90-es évek végéig az Európai Unió élelmiszeripari szabályozását a vidék határozta meg, ma már a város szempontjai befolyásolják. Ennek tudható be, hogy folyamatosan szigorodnak szabályozások. A lobbitevékenység meglehetősen erős az Unión belül.

Dr. Bogdány Viktor, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási tanácsadója elsősorban a július elsejével életbe lépett új jövedéki szabályozással foglalkozott. A legfontosabb eredmények között említette, hogy a modernizáció a piaci szereplőket segíti, az eljárások, nyilvántartások már elektronikusan valósulnak meg.

Éder Tamás a NAK hosszú távú céljaival zárta a konferenciát:

– Az élelmiszer-előállítás reputációja, az a kép, mely kialakult az átlagos fogyasztókban, a médiában, a politikusokban, rendkívül téves és félrevezető: épp ezért közösen kell tennünk annak érdekében, hogy az élelmiszer-előállítást a társadalom szemében a valódi súlyának és fontosságának megfelelően mutassuk be.

Mizsei K.