NAK: a következő vidékfejlesztési programban 2000 milliárd forint támogatásra lenne szükség

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) magyar agrár- és élelmiszergazdaság hosszú távú fejlesztését célzó programjavaslata szerint a következő vidékfejlesztési programban 2000 milliárd forint támogatási forrásra lenne szükség a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidék fejlesztésére.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke Budapesten, az Erősödő agrár- és élelmiszergazdaság, jólétében gyarapodó vidék című programjavaslatot ismertetve elmondta: a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (Magosz) közösen elkészített dokumentum célja a problémák csokorba gyűjtése, a fejlődést gátló tényezők feltérképezése volt.
Megoldási javaslatokat is megfogalmaztak arra, hogyan tudnák jobban kihasználni Magyarország agroökológiai potenciálját, amely 18-20 millió ember élelmiszerellátását is lehetővé tenné – mondta.
Hangsúlyozta: a következő időszakban a modernizáció érdemben befolyásolni fogja az agrárgazdaság teljesítményét, felértékelődik a hatékonyság, a minőség és az élelmiszerbiztonság. Ezért fontos, hogy a jelenleginél is jelentősebb fejlesztési forrásokat biztosítsanak a termelőknek és az élelmiszerfeldolgozóknak a technológia fejlesztésére.
A dokumentum szerint a termőföld magyar kézben tartása stratégiai cél és nemzeti szuverenitási kérdés. A következő évek feladata a tulajdonjogi viszonyok rendezése, az egészséges birtokszerkezet megteremtése.
2016-ban a mintegy 6,2 millió hektárnyi földrészletre közel félmillió földhasználó volt bejegyezve, az átlagos birtokméret 12 hektár volt, a magánszemélyek esetében 7,6 hektár, a gazdasági társaságok esetében 240 hektár. Ezek az adatok azonban támogatási és adóoptimalizálási okok miatt nem tükrözik a valóságot – mondta az elnök.
Kívánatos lenne a tulajdoni viszonyok rendezése, az osztatlan közös földterületek megszüntetése, a földek további elaprózódásának megakadályozása, amit az öröklés csak fokoz. A NAK javaslata szerint, amennyiben a hagyaték osztásával létrejövő üzem nem éri el a gazdálkodó család fenntartásához szükséges méretet, kizárólag egy örökös vehetné át, aki kifizetné örököstársait. Ehhez indokolt lenne egy hosszú lejáratú, állami garanciavállalás melletti hitelkonstrukció kialakítása a kamara szerint.
A költségek csökkentésére javasolják, hogy a félmillió forintnál kisebb értékű területek adásvétele esetén ne legyen kötelező ügyvédet igénybe venni, az ügyletet a NAK közreműködésével lehessen lebonyolítani. A földcserék szabályozása kapcsán szükségesnek látják a helyi földbizottságok szerepének megerősítését, a földforgalmi törvény finomítását.
A NAK elnöke elmondta: célszerű lenne megszüntetni, hogy egy személy ugyanazt a mezőgazdasági tevékenységet több jogi, illetve adózási formában is folytassa. Vissza kellene állítani az őstermelői jogviszonyt eredeti céljának megfelelően, így az őstermelők a valóban a háztáji gazdaságban keletkező felesleget értékesíthetnék – jelentette ki. A családi mezőgazdasági vállalkozásokat a dokumentum szerint jogi személyiséggel kellene felruházni, továbbá a kis-és közepes méretű gazdaságokat támogató adórendszert bevezetni. E szerint a támogatási összeg nélkül számított mezőgazdasági bevételek 100 millió forintig adómentesek lennének.
A feketegazdaság visszaszorítása érdekében folytatni kell az áfacsökkentést, kiterjesztve valamennyi alapvető élelmiszerre.
A NAK elnöke elmondta: az uniós támogatások nélkül a magyar gazdálkodók háromnegyede veszteséges lenne. A vidékfejlesztési programban jelenleg 1300 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből 1000 milliárd forint uniós forrásból, a többi hazai társfinanszírozású. Azt javasolják, a következő vidékfejlesztési programban 2000 milliárd forint legyen a támogatási forrás. A támogatásoknál kiemelt figyelmet kellene fordítni a nemzetközi szinten is versenyképes, illetve azzá tehető vállalkozásokra.
A termés- és jövedelembiztonság érdekében az öntözött területet a jelenlegi 80 ezer hektárról 20 éven belül legalább egymillió hektárra kell emelni. A NAK elnöke szerint a jövedelembiztonságot egy jövedelemstabilizációs alappal is növelni lehetne.
Győrffy Balázs hangsúlyozta, hogy az élelmiszerláncok egészét átfogó, hálózatos együttműködéseket előnyben kell részesíteni. A dokumentum szerint az agrártermékek hazai kiskereskedelmében prioritásként kell kezelni a nemzeti tulajdonban lévő kereskedelmi láncok kialakítását, a magyar tulajdonú üzletláncok piaci arányát 50 százalék fölé kell emelni.
A NAK szeretné, ha a javaslatcsomag minél több pontja bekerülne a kormányprogramba, a dokumentumot már átadták a miniszterelnöknek és a szakminiszternek. (MTI)