Nagyobb területen vetettek kukoricát a Tolna megyei termelők
A tavalyinál nagyobb területen vetettek kukoricát idén a Tolna megyei termelők, a májusi csapadék jót tett a tavaszi vetésű növényeknek, és felgyorsult az őszi vetések fejlődése is.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tolna Megyei Igazgatóságának májusi adatai szerint tavasszal összesen 81 ezer hektáron vetettek kukoricát a megye termelői, ami több mint tízezer hektárral meghaladja azt a területet, ahonnan tavaly a növényt betakarították. Napraforgót 33 800 hektáron termesztenek, szója 2400, tavaszi árpa 1425 hektáron terem idén Tolnában. A gazdálkodóktól származó adatokat a nyár folyamán pontosítják.
Vendégh Edit, a NAK Tolna megyei elnöke az MTI-nek arról számolt be, hogy az elmúlt időszakban lehullott csapadék jót tett a kukorica-, napraforgó-állományoknak, és az őszi vetésű repcére, kalászosokra is pozitív hatással volt.
Mint mondta, Szekszárdon márciusban 8, áprilisban 50, májusban pedig több mint 100 milliméter eső esett. A talaj felső, 20 centiméteres rétege telített, de a középső talajrétegek nedvességtartalma is 50 százalékra emelkedett, és a talajok vízhiánya 30-70 milliméterre csökkent.
A 13 610 hektáron vetett őszi káposztarepce egyenetlenül kelt, és a kalászosok kelése is elhúzódó volt. A nedvességhiány miatt a fejtrágyák nem tudtak megfelelően hasznosulni, ami rontja a termés minőségét. A szemképződés időszakában a csapadék kompenzálni tudja a korábban várt terméskiesést – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az aszályos időjárás miatt egyre fontosabb a precíziós technológia alkalmazása, a vetés idejének, illetve a talajnak megfelelő vetőmag és műtrágya választása.
Maros Norbert, a Tolna Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének titkára elmondta: tagjaik között többen úgy vélik, hogy az őszi vetéseknél a mostani csapadék már nem képes pótolni a kiesést. A kalászosoknál a bokrosodási folyamatok elmaradtak, ami hatással lesz az őszi árpa és búza terméseredményére. A repce talán jobban viselte az aszályt, a tavalyi hozamot azonban az olajos növény sem éri el – fűzte hozzá.
Mint mondta, a tavaszi vetésű növények fejlődéséhez meleg időre lenne szükség, a szokásosnál hűvösebb, májusi időjárás nem kedvez a kukoricának, de a terméshozamokat most még nem lehet előre jelezni.
Tolna megye búza- és kukoricatermése évek óta kiemelkedő; 2018-ban 45 690 hektáron termesztett őszi búzából hektáronként 6,15 tonnát, kukoricából 64 ezer hektárról 9,3 tonnát takarítottak be átlagosan. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
A NAK kiemelt feladatának tekinti a kiskultúrás növénytermesztés támogatását
A hazai kiskultúrás növénytermesztés sikerében kiemelt szerepe van a hatóságokkal…
Tovább olvasom >Soil-X-Change találkozó a talajmegújító innovációs partnerségekért
November 13-án az Agrárközgazdasági Intézet Nkft. (AKI) és a közös…
Tovább olvasom >A haltermelők az idei karácsonyi szezonra sem terveznek áremelést
A haltermelők az idei karácsonyi szezonra sem terveznek áremelést, amennyiben…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >