Nagyobb területen vetettek kukoricát a Tolna megyei termelők
A tavalyinál nagyobb területen vetettek kukoricát idén a Tolna megyei termelők, a májusi csapadék jót tett a tavaszi vetésű növényeknek, és felgyorsult az őszi vetések fejlődése is.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tolna Megyei Igazgatóságának májusi adatai szerint tavasszal összesen 81 ezer hektáron vetettek kukoricát a megye termelői, ami több mint tízezer hektárral meghaladja azt a területet, ahonnan tavaly a növényt betakarították. Napraforgót 33 800 hektáron termesztenek, szója 2400, tavaszi árpa 1425 hektáron terem idén Tolnában. A gazdálkodóktól származó adatokat a nyár folyamán pontosítják.
Vendégh Edit, a NAK Tolna megyei elnöke az MTI-nek arról számolt be, hogy az elmúlt időszakban lehullott csapadék jót tett a kukorica-, napraforgó-állományoknak, és az őszi vetésű repcére, kalászosokra is pozitív hatással volt.
Mint mondta, Szekszárdon márciusban 8, áprilisban 50, májusban pedig több mint 100 milliméter eső esett. A talaj felső, 20 centiméteres rétege telített, de a középső talajrétegek nedvességtartalma is 50 százalékra emelkedett, és a talajok vízhiánya 30-70 milliméterre csökkent.
A 13 610 hektáron vetett őszi káposztarepce egyenetlenül kelt, és a kalászosok kelése is elhúzódó volt. A nedvességhiány miatt a fejtrágyák nem tudtak megfelelően hasznosulni, ami rontja a termés minőségét. A szemképződés időszakában a csapadék kompenzálni tudja a korábban várt terméskiesést – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az aszályos időjárás miatt egyre fontosabb a precíziós technológia alkalmazása, a vetés idejének, illetve a talajnak megfelelő vetőmag és műtrágya választása.
Maros Norbert, a Tolna Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének titkára elmondta: tagjaik között többen úgy vélik, hogy az őszi vetéseknél a mostani csapadék már nem képes pótolni a kiesést. A kalászosoknál a bokrosodási folyamatok elmaradtak, ami hatással lesz az őszi árpa és búza terméseredményére. A repce talán jobban viselte az aszályt, a tavalyi hozamot azonban az olajos növény sem éri el – fűzte hozzá.
Mint mondta, a tavaszi vetésű növények fejlődéséhez meleg időre lenne szükség, a szokásosnál hűvösebb, májusi időjárás nem kedvez a kukoricának, de a terméshozamokat most még nem lehet előre jelezni.
Tolna megye búza- és kukoricatermése évek óta kiemelkedő; 2018-ban 45 690 hektáron termesztett őszi búzából hektáronként 6,15 tonnát, kukoricából 64 ezer hektárról 9,3 tonnát takarítottak be átlagosan. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fidelity: Három téma, ami Q3-ban alakítja a befektetéseket
Eljött a járványt követő normalizálódás, amelyet annyira vártunk? A gazdasági…
Tovább olvasom >A nagyvállalatok ellenállnak a gazdasági bizonytalanságnak
Visszafogott várakozások jellemzik a hazai nagyvállalati szektort a következő egy…
Tovább olvasom >Cégtrend 2024-ben: pozitívabb félév, de még mindig negatív üzenet
Az elmúlt öt év legalacsonyabb cégszámát idén júniusban regisztrálták. Az…
Tovább olvasom >