Nagy pluszbevételhez jutottak a vasárnap is nyitvatartó kiskereskedők

Kétszázötvenmilliárd forint pluszforgalomhoz jutottak a hét utolsó napján is nyitva tartó kisvállalkozások a kötelező vasárnapi pihenőnap bevezetése óta eltelt közel egy évben. A családok költekezése az elmúlt hónapokban naponta átlagosan 3,2 milliárd forinttal volt magasabb a boltzár előtti időszakhoz képest, míg a fogyasztás heti átlagban 22,3 milliárddal emelkedett – derül ki a Magyar Idők tudomására jutott, legfrissebb online pénztárgép adatokból.

A kötelező vasárnapi pihenőnapról szóló törvény tavaly március 15-i hatálybalépése óta eltelt 49 hét online kasszák által mért adatai szerint míg korábban 142 milliárd forint volt a vásárlók heti átlagos költése a kereskedelemben, addig a boltzár óta 164,3 milliárd forintra ugrott ez az összeg. A napi kiadások átlagban 20,2 milliárdról 23,4 milliárd forintra nőttek a bevezetéstől 2016. február 21-ig vizsgált időszakban – mondta a Magyar Idők tudomására jutott adatokról Szatmáry Kristóf, a Miniszterelnökség kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosa.

A kiskereskedelmi árusítóhelyek, vendéglátó üzletek, szállodák, benzinkutak, trafikok, gyógyszertárak nyugtaadásaiból származó bevételi összesítésből kiderül, hogy a jogszabály bevezetése óta hetente a vasárnapi forgalomból nagyjából 4,5 milliárd forint elköltése terelődött át a hét többi napjára, miközben a cégek bevételei ennek eleve a többszörösével bővültek hétfőtől szombatig. – A vásárlási szokások átalakulása miatt a hétvégi kiadások más piaci szereplőknél pluszként jelentkeztek. Az adatok alapján nagyjából 200-250 milliárd forint többletbevételük keletkezett tavaly a vasárnap is nyitva tartó kisvállalkozásoknak – közölte Szatmáry Kristóf. Az adatokból az is kiolvasható, hogy idén januárban 32 milliárd forinttal volt magasabb az online kasszások bevétele 2015 első hónapjához képest, ami ugyancsak az üzletek forgalmának folyamatos bővülését igazolja úgy, hogy közben hatnaposra szűkült a vásárlási hét.

A miniszteri biztos arra is rámutatott, hogy a magyar vásárlók hamar alkalmazkodtak a megváltozott nyitvatartási rendhez. A számok szerint a vasárnapi bevétel a boltzár életbelépése előtti 12,7 milliárd forintos átlagról április elejére 5,2 milliárd forintra zuhant, azonban már egy hónappal később stabilizálódott a napjainkban is jellemző, 8 milliárd forint körüli költés vasárnaponként.

Az üzletek forgalma korábban is pénteken és szombaton volt a legerősebb egész évben, ez a vasárnapi bezárás hatására sem változott jelentősen, inkább a többi hétköznapon élénkült meg a vásárlási kedv. Sőt olyannyira nem zavarta meg a kedvező gazdasági folyamatok miatt egész évben növekvő piacot a kötelező boltbezárás, hogy a kasszaadatok szerint az adventi időszakban, amikor a hét utolsó napján is nyitva lehettek a láncok, még ezüst- és aranyvasárnap sem lengett ki a boltok heti értékesítésben mért részesedése a máskor is jellemző 10 százalékos szintről. Decemberben mégis kiugróan magas, a többi hónapot 150-180 milliárd forinttal meghaladó bevétel keletkezett a területen. Az eladásokban gyengébb szezonnak számító januárban és februárban pedig az online rendszerből gyűjtött idei adatok már napról napra is mutatják a tavalyhoz képest milliárdokkal magasabb költéseket.

Szatmáry Kristóf hangsúlyozta: a törvénnyel fontos gazdaságpolitikai célokat sikerült elérni úgy, hogy negatív hatás nem jelentkezett a piacon. A forgalom hatvan százalékát bonyolító multik bevételei nem estek vissza, sőt akad olyan vállalat, amelyik nemrég eladásai bővülését jelentette 2015-re. Ráadásul nem történtek elbocsátások sem az egyébként több százezer ember számára jelentős társadalmi hatással bíró pihenőnap bevezetése miatt, miközben a lakossági fogyasztás erősödik. Emellett megvalósulni látszik a másik célkitűzés, ami a kisvállalkozások piacvédelméért született – szögezte le a miniszteri biztos. (magyaridok.hu, Thurzó Katalin)