Nagy Márton: Magyarország a világ minden részéről várja a beruházókat

Nagy Márton a fejlődés gyorsításával, a fejlettségi szint emelésével indokolta a tőkebefektetések ösztönzését. Magyarország közvetítő szerepet tölt be kelet és nyugat, valamint a külföldi és a belföldi vállalatok között, gazdasága a fejlesztéseken és a békés kapcsolatokon alapszik – tette hozzá.

A tárcavezető szerint a GDP-arányos beruházási ráta és a kivitel az elmúlt évek válságsorozata ellenére is kimagasló, ilyen célokra a kormány továbbra is jelentős támogatásokat biztosít. A beruházási csúcs idén 20 ezer milliárd forint fejlesztési összeggel ismét megdőlhet, és a következő években további növekedés várható, túlnyomó részük ipari beruházásként hasznosulhat. Az ázsiai partnerek aránya egyre jelentősebb, miközben az európai tőke, azon belül a német jelenlét továbbra is hangsúlyos. A keleti nyitás mellett a Balkán ugyancsak egyre fontosabb a magyar gazdaság számára, akárcsak a már itt tevékenykedő külföldi vállalatok ösztönzése, hogy újabb fejlesztéseket vállaljanak belföldön – hangsúlyozta.

Nagy Márton különösen a növekedésösztönző, felzárkózást segítő tőkebefektetéseket részesítené előnyben, ezzel együtt sürgette a kutatási, fejlesztési, innovációs (k+f+i) kiadások arányának bővítését a költségvetési kiadásokon belül. A befektetési támogatásoknak se a foglalkoztatás legyen a feltétele mostantól, hiszen Magyarországon ma már szinte nincs munkanélküliség. Sokkal nagyobb szükség volna arra, hogy a magántőke minél nagyobb arányban járuljon hozzá a k+f+i-kiadásokhoz, és segítse a magyar beszállítókat a termelékenységük javításában – fogalmazott.

A Mol stratégiai tevékenységekért és üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója attól tart, hogy a külső körülmények még sokáig nem kedveznek az európai gazdaságoknak. Bacsa György a rendezvényen megjegyezte, hogy az EU sokat veszíthet az ukrajnai háborún, amelynek még mindig nem látni a végét, de már eddig is jelentősen emelte az energiaköltségeket, és közben az energetikai átállásra szintén óriási összegeket kellene költenie a kontinensnek.

Emin Emrah Danis energetikai szakértő, az isztambuli Moben Consulting tanácsadó alapítója úgy látja, hogy az energiapolitika tervezhetetlenné vált, világszinten felborult a kereslet és kínálat egyensúlya. Európa ebben a helyzetben nem teszi jól, hogy atomerőműveket állít le, földgázzal helyettesíti a szenet, és cseppfolyósított gáz behozatalával fedezné a szükségleteit, miközben továbbra sem képes lemondani az orosz energiahordozókról.

Petr Drulak korábbi cseh külügyminiszter-helyettes, a pilseni West Bohemia Egyetem professzora úgy fogalmazott, hogy az európai vezetők mintha nem látnák tisztán a nemzetközi helyzetet, és csak ártottak az uniós tagállamoknak az Oroszország elleni szankciókkal. A zöld átállás számos feltétele is hiányzik a kontinensen, az EU energiapolitikáját sokkal észszerűbben, gyakorlatiasabban, ideológiamentesen kellene irányítani – tette hozzá.