Nagy Márton: az élelmiszertermelés is hatékonyabb az AI segítségével

A tárcavezető az AI SUmmit 2023 rendezvényen tartott előadásában kijelentette, a mesterséges intelligenciának utat kell engedni, kutatni kell és meg kell teremteni az AI fejlődéséhez szükséges körülményeket, fejleszteni kell a digitalizációt, hiszen ezen a területen elmaradnak a magyar mutatók az uniós átlagtól. Ennek érdekében a tárca újabb versenyképességi programon dolgozik, amely a cégeket a digitális térben való megjelenésre ösztönözi. Az internetes infrastruktúra az egyik legjobb a régióban, amely kedvező alapot nyújthat az AI terjedéséhez – fogalmazott.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy az energetikában van a legnagyobb szükség az AI alkalmazására, különösen a napenergia-szélenergia területén, és példaként említette, hogy az AI javítja a hatékonyságot, összehangolja a termelési módokat, növeli a hálózat megbízhatóságát. Arról is beszélt, hogy az AI-vezérelt okosmérők alkalmazkodnak a fogyasztó szokásaihoz, amivel energia takarítható meg.

További példaként említette, hogy az élelmiszertermelésben az AI az IoT rendszerek generálta hatalmas adatmennyiség kielemzésével jelentősen növelheti a hatékonyságot. Az egészségügyi rendszerek fejlesztésében is hatalmas lehetőség az AI, miközben terhet vehet le az orvosokról és ápolókról – sorolta.

Kitért a végtelen potenciál melletti jelentős munkaerőpiaci kockázatokra is, az AI alkalmazása ugyanis főként az irodai és magasan képzett helyeket veszélyeztetheti, és megemlítette, hogy egy európai felmérés szerint átlagosan a munkahelyek 24 százaléka van veszélyben az automatizálás miatt. A magyar munkahelyek 37 százalékát fenyegeti az általános automatizáció az OECD 2019-es kutatása szerint.

Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az AI körültekintő alkalmazása megkönnyíti, hogy az extenzív növekedés eredményeit felhasználva intenzív növekedésre álljon át a magyar gazdaság. Az AI fejlődésében az Egyesült Államok vezet, Kína felzárkózik, az EU azonban leszakad – figyelmeztetett, ismertetve, hogy az AI-t érintő publikációkban Kína vezet, a befektetésekben pedig az Egyesült Államok.

Az AI magyar szabályozásában a készülő uniós jogszabály lesz iránymutató, amely négy kategóriába sorolja az AI-n alapuló rendszereket, és ehhez mérten állapít meg alkalmazásukról speciális szabályokat – ismertette. Készül a törvény, várhatóan 2024 áprilisban fogadhatják el, amely a magyar elnökség idejére esik – mondta.

A miniszter megemlített több magyar sikert is az AI alkalmazásával, példaként említette a Waberer’s raktározási technológiáját, a Hell italfejlesztését, vagy az OTP szuperszámítógépét.

Nagy Márton megemlítette, hogy a GDP 15 százalékát adhatja az AI 2030-ra, és 26 százalékos átlagos termelékenységnövekedést hozhat. Emlékeztetett rá, hogy az Elektromobilitási Stratégiában – amelyet 2024-ben vizsgálnak felül – célként tűzték ki, hogy

Magyarország legyen az első számú európai központja az autonóm járművek fejlesztésének, tesztelésének. Azt is szeretnék elérni, hogy 2 millió állampolgár aktívan vegyen részt saját adatainak gondozásában az adattárca segítségével, és az is cél, hogy a megújuló energiatermelés menetrendezése 70 százalékban okos technológiával történjen, valamint 32 százalékkal csökkenjen az ammónia-kibocsátás az agráriumban az adat alapú rendszerek használatával – sorolta.