Nagy Márton: a felére csökkentette a kormány az élelmiszerinflációt tetőpontjához képest
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a kormány egyre inkább letöri az inflációt, 2023 júliusában az infláció mértéke már 17,6 százalékra csökkent. Ez az előző hónaphoz, júniushoz mérten újabb 2,5 százalékpontos csökkenést jelent, míg a januári tetőzéshez viszonyítva már több mint harmadával alacsonyabb a szankciós infláció mértéke – hívta fel a figyelmet keddi közleményében Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter.
Az infláció csökkenésének fontos eleme, hogy az előző hónaphoz képest 0,9 százalékkal csökkentek az élelmiszerárak, összességében pedig (éves alapon viszonyítva) már gyakorlatilag a felére csökkentette a kormány az élelmiszerinflációt tetőpontjához képest – írta.
Nagy Márton megjegyezte, hogy „ez már a dinamikus inflációcsökkenés időszaka, a célzott kormányzati intézkedések, azaz a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer rendkívül hatékonyan és sikeresen működnek, mert öldöklő versenyt indítottak el az élelmiszerkereskedelmi piacon, ez pedig egyre lejjebb és lejjebb szorítja az árakat”.
Nagy Márton hozzátette, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Gazdasági Versenyhivatal által júliusban elindított online árfigyelőt már közel 1 millióan használták, a platform által generált árverseny hatására a megfigyelt 62 termékkategóriából 53 termékkategóriában csökkentek az árak, átlagosan közel 8 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerárak csökkenésének júliusban 0,7 százalékpontos inflációcsökkentő, illetve 2 százalékpontos élelmiszerinflációt csökkentő hatása lehetett a KSH inflációs fogyasztói kosarának súlyait figyelembe véve.
Az online árfigyelő rendszer ráadásul nemcsak megakadályozta, hogy a multik árat emeljenek az élelmiszerárstopok kivezetését követően, hanem az élelmiszerárak csökkentésére is rákényszerítette a multikat – hívta fel a figyelmet. A legkedvezőbb árakat nézve a hatósági árhoz képest, így a liszt ára 52 százalékkal, a napraforgó étolaj ára 40 százalékkal, a tojás ára 38 százalékkal, a burgonya ára 27 százalékkal lett olcsóbb – jegyezte meg.
A miniszter hozzátette, hogy a kormány a családok és a nyugdíjasok megvédése érdekében folyamatosan nyomon követi az inflációs folyamatok alakulását és véget vet az indokolatlan áremeléseknek. A Gazdasági Versenyhivatal ezért szigorúan ellenőrzi a multicégeket, hogy megelőzze az árspekulációt, a kormány pedig augusztustól 10-ről 15 százalékra emelte a kötelező akciózás mértékét, és kiterjesztette azt az árstopos termékekre is.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az inflációt a „porba kell taposni”, a kormány addig nem áll meg, amíg egy számjegyű nem lesz a szankciós infláció. Nagy Márton kiemelte, hogy az adatok alapján erre már 2023 októberében sor kerülhet, azaz a kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően már jóval az év vége előtt egy számjegyűre csökkenhet az infláció.
Kapcsolódó cikkeink
A csontos csirkemell és a csirkemellfilé ára is számottevően csökkent
A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 2,4 százalékkal 142 ezer…
Tovább olvasom >Erősödött az élő sertés exportja
A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 22,7 százalékkal 22,5 ezer…
Tovább olvasom >Felélénkült a burgonya exportpiaca
A KSH adatai szerint a burgonya termőterülete és termésmennyisége csökkenő…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >Fenntartható csomagolás: fókuszban az újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság
A csomagolás az ellátási lánc egyik kulcseleme, ahol a fenntarthatóság…
Tovább olvasom >