Nagy jövő előtt a tritikálé

Az ember által nemesített gabonanövény, a tritikálé egyesíti a búza és a rozs tulajdonságait – írja az agrarszektor.hu. A gazdaságosan, gyengébb talajminőségű területeken termeszthető növény magas terméspotenciállal és ellenállóképességgel bír, így elsősorban a takarmányozásban támaszkodnak rá. Egy kutatás szerint azonban emberi táplálkozásban is nagy jövő várhat a növényre.

A klímaváltozás, a romló talajminőség és a korlátozott nagyságú termőterületek okozta kihívások új, ellenállóbb gabonák létrehozására ösztönzik a növénynemesítőket – írja közleményében a K&H Bank Zrt. . Így jött létre a tritikálé – neve a búza (triticum) és a rozs (secale) latin nevének kombinációjából ered –, ami a többi gabonához viszonyítva gazdaságosabban termeszthető, és egyesíti a szülők jó tulajdonságait

A búzától örökölt magas terméspotenciálnak, illetve a rozsból származó ellenállóképességnek köszönhetően a tritikálé gyengébb talajminőségű területeken, szélsőséges időjárási körülmények között is magas terméshozammal termeszthető. Mindezen tulajdonságok ellenére felhasználása eddig a takarmányozásra korlátozódott, illetve mint megújuló energiaforrás van szerepe.

A tritikálé humáncélú felhasználásához pontosan kell ismerni a növény beltartalmi összetételét és táplálkozás-élettani tulajdonságait. Meg kell határozni a minőségi elvárásokat, és nem maradhat el a minőségi jellemzők összetett vizsgálata és értelmezése sem – mondta el Langó Bernadett, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. kutatója, aki a tritikálé emberi táplálkozásban rejlő lehetőségeit vizsgálja.
A tritikálé Magyarországon
Az első tritikálé fajtákat Magyarország nemesítették az 1960-as években, amelynek eredményeként számos magyar fajtát ismertek el napjainkig. A tritikálét ma már több mint 4 millió hektáron termesztik világszerte, Magyarország a maga 125 ezer hektáros termőterületével a világ 10 legjelentősebb tirikálé termelő országának egyike.

A kutatás eredményei hozzájárulhatnak a tritikálé minőségi kritérium-rendszerének kialakításához, és ezzel az élelmiszercélú alkalmazási szabályok megalkotásához. Az eredmények iránymutatók lehetnek a minőség további javítására a nemesítésben, így a jövőben fajták hozhatók létre, amelyek megőrizhetik a magyar fajták dominanciáját a vetőmagpiacon. A kutatás eredményeként a szegedi tritikáléfajták élelmiszeripari hasznosítása a környéken már megindult – tette hozzá Langó Bernadett. (agrarszektor.hu)