Nagy érdeklődés övezte a Syngenta 6 tonna programjának szakmai rendezvényét Siófokon

A 6 tonna program minden tekintetben bővült az előző évhez képest

Az idei év a második, amikor a Syngenta szakértői megosztották a 6 tonna program eredményeit és tapasztalatait a résztvevő termelőkkel, egyúttal a gálavacsora keretében a termésverseny győztesei is átvehették díjaikat Siófokon.

A jó termés egyik alapja a megbízható, magas terméspotenciállal rendelkező hibrid. A Syngenta a legszélesebb napraforgó hibrid kínálattal rendelkezik jelenleg a napraforgó vetőmag piacán, a gazdák minden gyomirtási szegmensben olajtípustól függetlenül tudnak választani.

Idén a SY Corsica AR napraforgó hibrid bevezetése nem egy szimpla hibrid bevezetés, hanem egy teljesen új gyomirtási rendszer bevezetését is jelenti. Az A.I.R. technológia a kiváló Syngenta genetikába került beépítésre, ezáltal a Syngenta hibridekre jellemző magas terméspotenciállal rendelkeznek és emellett a piacon jelenleg elérhető legrugalmasabb gyomirtási rendszer. Az A.I.R. technológiának köszönhetően lehetővé teszi a jelenleg állományban használható (post) hatóanyagok (imazamox, tribenuron-metil) közüli szabad választást és annak a kialakult gyomviszonyokhoz történő igazítását.

Emellett azt is megtudhatták a résztvevők, hogy a Syngenta milyen biológiai megoldások révén segíti a növények stresszes állapotának leküzdését. A Vixeran kompenzálja a csökkentett nitrogén-műtrágyázás hatását, vagy növeli a termést ugyanazon a tápanyag szinten. Használatával csökken a környezetterhelés, köztük a nitrátszennyezés és az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ezen előnyök mellett az sem elhanyagolható, hogy mikrobiológiai termékként felhasználható lesz AÖP programokban és ökológiai termesztésben is.

A különböző tőszám és a sortáv kérdését is vizsgálták a program keretében, hiszen a napraforgó nem úgy reagál a tőszám és sortáv változtatására, mint a kukorica. A Syngenta továbbfejlesztett európai kísérleti hálózatának köszönhetően idén statisztikailag minden idők legmegbízhatóbb eredményeit dolgozhatták fel. Ennek köszönhetően a vizsgált 24 hibridre vonatkozóan megállapítást nyert a különböző tőszámok összefüggése, reakciója az olajtartalom, hektoliter súly, vízleadás, növénymagasság és ezerszemtömeg tükrében. Mint kiderült: a tőszám szorosabb összefüggést mutat a környezeti hatásokkal, mint magával a genetikával. Adott tábla esetében a téli feltöltőcsapadék és a talajban lévő tápanyag mennyiségét, illetve a terület historikus terméspotenciálját nagymértékben figyelembe kell venni a tőszám tervezésnél.

A vállalat előadói beszámoltak arról is, hogy a 6 tonna program minden tekintetben bővült az előző évhez képest, 50%-kal több résztvevővel, háromszor több talajparaméter vizsgálatával (nitrogén, kén és só 90 cm-ig, bővített talajvizsgálat 30 cm-ig), mely szélesebb körű háttérinformációt biztosított. Ezen felül az Interra Scan talajszekenneléseit és a termelők által biztosított hozamtérképeket is bevonták az elemzésekbe.

A termésversenyben résztvevő termelők közül heten 5 t/ha, míg 26-an 4 t/ha feletti terméshozamot értek el 6 hektár viszonylatában. Ugyan üzemi körülmények között a 6 t/ha terméshozam még várat magára, versenyen kívül született egy 6,4 t/ha eredmény – 7 hektár átlagában – Hosszúpályiban, a Syngenta Sureli hibridjével. A teljesítményt az eseményen különdíjjal ismert el a Syngenta. A termésversenyben résztvevő gazdálkodók közül az országban a legmagasabb terméshozamot Papp György érte el Nyírderzsen, szintén Sureli hibriddel 5,62 t/ha terméssel, amely szépen közelít a 6 tonnához.

A szakmai program során azt is elemezték a Syngenta szakértői, hogy az idei szezonban milyen tényezők szabhattak gátat a magasabb terméshozamok elérésében. A napraforgó egyszerre az egyik legvízigényesebb és a legszárazságtűrőbb szántóföldi kultúránk, hiszen növényegyedenként ~100 liter vízre van szüksége a teljes tenyészidőszak alatt (~500-700 mm/év), karógyökerének köszönhetően viszont képes a talaj mélyebb rétegeiben a tenyészidőszakot megelőző időszakból betárolt vízhez (téli csapadék) és a korábban nem hasznosított (lemosódott) tápanyagokhoz hozzáférni.

Éppen ezért a napraforgó termést a talaj mélységében homogén fizikai szerkezetére és biológiai minőségére fókuszálva tudjuk elsősorban biztosítani és növelni, az integrált szemléletű vetésforgó, az aktuális évjárat csapadékviszonyaira adaptált talajművelési rendszer, az éveken átnyúló tápanyag-utánpótlás és talajélet fenntartás, valamint az okszerű gyomirtás eredőjeként, – a tenyészidőszakban helyesen alkalmazott agrotechnikai elemek mellett.

Ezeken túlmenően a nemesítésnek és a növényvédelmi fejlesztéseknek is meghatározó szerepe és felelőssége van, az adott biológiai és technológiai környezetre adaptált agronómiai, és betegség-tolerancia profillal rendelkező napraforgó hibridek létrehozásával, valamint hatékony növényvédelmi megoldások kifejlesztésével, a genetikai potenciál maximalizálására és a termés stabilitásra egyaránt fókuszálva.