2025 első felében általánosan csökkenő áremelési szándékokat tapasztalt a GKI Gazdaságkutató Zrt., a kereskedelmi szektor azonban kivételt képez: itt ismét emelkedni látszanak az árképzési várakozások. A legfrissebb felmérés szerint a cégek 27%-a készül áremelésre, miközben csupán 8% tervez árcsökkentést – ez arra utal, hogy a szektorban továbbra is erőteljes inflációs nyomás érvényesül – mutat rá a Forbes elemzése.
Árrésstop és különadó: a drágulás motorjai
A kereskedők szerint a kormányzati beavatkozások – különösen az árrésstop és a különadók – jelentős bevételkiesést eredményeztek számukra, amelyet részben kénytelenek a vásárlókra hárítani. A helyzetet tovább nehezítik a folyamatosan növekvő beszállítói árak: az üzemanyagok, élelmiszerek, vegyiáruk és egyéb alapvető termékcsoportok drágulása szinte elkerülhetetlennek tűnik a szektor szereplői szerint.
Költségoldali spirál: bérek, energia, ellátási lánc
A GKI szerint a kereskedelmi ágazatban tapasztalható áremelési szándék hátterében leginkább a költségoldali tényezők állnak: a magas energiaárak, az emelkedő bérköltségek, a globális ellátási láncok bizonytalansága, valamint a növekvő adóterhek egyaránt hozzájárulnak a vállalkozások terheinek növekedéséhez. Mindezek együttesen magyarázzák, hogy a szektor – még nyolc havi mélyponton lévő árképzési várakozások mellett is – visszatér az áremelés útjára.
Ipar és építőipar: visszafogottabb kilátások
Bár a kereskedelemben újra erősödik az áremelési hajlandóság, más ágazatokban továbbra is inkább a kivárás a jellemző. Az iparban és az üzleti szolgáltatások területén mérséklődtek a várakozások, a vállalkozások óvatosabbak. Az építőipar pedig egyenesen ellentétes irányt mutat: az állami beruházások visszaesése, a lakásépítések és felújítások csökkenése miatt itt nemcsak hogy stagnálnak az árak, de ugyanannyian – 14%-nyian – terveznek árcsökkentést, mint emelést.
Változékony kereslet, kiszámíthatatlan környezet
A kereslet hiánya továbbra is fékezi a drágulást több szektorban, azonban a kereskedelemben ez a fékezőerő egyre kevésbé tud érvényesülni. A vásárlóerő csökkenése ellenére is megindultak az áremelési törekvések, amelyek a következő hónapokban egyre erősebben érződhetnek a fogyasztói árakban – különösen, ha a gazdasági környezet továbbra is bizonytalan és költségintenzív marad.
Összegzés: A GKI legfrissebb felmérése alapján a kereskedelmi szektor a költségoldali nyomás miatt ismét árakat emelhet, ami újabb inflációs hullámot indíthat el. Miközben más ágazatok – mint az építőipar vagy az ipar – kivárnak, a boltokban újra drágulás jöhet.
