Nagy a különbség az érzékelt és a hivatalos infláció között Magyarországon

Szerző: Trademagazin Dátum: 2020. 05. 08. 09:55

🎧 Hallgasd a cikket: Nyelv: Sebesség: 1.05×

Hivatalosan 3% alatt van a magyarországi drágulás éves üteme, ám eközben a boltba betérve közel 10%-os inflációval találkozhatunk. Sosem volt ekkora különbség az érzékelt és a hivatalos áremelkedés között, ráadásul ezt a koronavírus-válságban már nem csak szubjektív okokra vezethetjük vissza.

A mindennapi bevásárlásaink során jóval nagyobb drágulást tapasztalhatunk, mint a hivatalos inflációs adat – mutattuk meg az elmúlt hónapokban többször is. A koronavírus-válságban új impulzusokat kapott ez a jelenség és minden korábbinál nagyobb lett a különbség az érzékelt és a hivatalos infláció között. A héten megjelent az áprilisi inflációs adat, ami az üzemanyagárak óriási esése következtében 2,4%-os éves drágulást jelez. Az általunk képzett étkezési árindex viszont már 9,6%, vagyis közel van a két számjegyű tartományhoz.

Az „étkezési árindexben” a hús-, tej-, zöldség- és gyümölcsfélék, szeszes ital és dohány, valamint a házon kívüli étkezés árváltozásait vettük figyelembe azokkal a súlyokkal, amelyeket a KSH a fogyasztóiár-index számításához használ. Ezek azok a termékek, amelyekért gyakran térünk be a boltokba, ezért ezek árváltozása bizonyára az inflációs érzetünkön is nagy nyomot hagy.

Az étkezési árindexben szereplő nagyobb tételek szinte mindegyike az átlagos infláció feletti ütemben drágul, sőt, nagyon sok két számjegyű mértékben. Ilyen például a sertéshús (29%), felvágott (13%), tojás (9%), gyümölcs (31%), házon kívüli étkezés (8%).

A cikk itt folytatódik…