Nagy a különbség az érzékelt és a hivatalos infláció között Magyarországon
Hivatalosan 3% alatt van a magyarországi drágulás éves üteme, ám eközben a boltba betérve közel 10%-os inflációval találkozhatunk. Sosem volt ekkora különbség az érzékelt és a hivatalos áremelkedés között, ráadásul ezt a koronavírus-válságban már nem csak szubjektív okokra vezethetjük vissza.
A mindennapi bevásárlásaink során jóval nagyobb drágulást tapasztalhatunk, mint a hivatalos inflációs adat – mutattuk meg az elmúlt hónapokban többször is. A koronavírus-válságban új impulzusokat kapott ez a jelenség és minden korábbinál nagyobb lett a különbség az érzékelt és a hivatalos infláció között. A héten megjelent az áprilisi inflációs adat, ami az üzemanyagárak óriási esése következtében 2,4%-os éves drágulást jelez. Az általunk képzett étkezési árindex viszont már 9,6%, vagyis közel van a két számjegyű tartományhoz.
Az „étkezési árindexben” a hús-, tej-, zöldség- és gyümölcsfélék, szeszes ital és dohány, valamint a házon kívüli étkezés árváltozásait vettük figyelembe azokkal a súlyokkal, amelyeket a KSH a fogyasztóiár-index számításához használ. Ezek azok a termékek, amelyekért gyakran térünk be a boltokba, ezért ezek árváltozása bizonyára az inflációs érzetünkön is nagy nyomot hagy.
Az étkezési árindexben szereplő nagyobb tételek szinte mindegyike az átlagos infláció feletti ütemben drágul, sőt, nagyon sok két számjegyű mértékben. Ilyen például a sertéshús (29%), felvágott (13%), tojás (9%), gyümölcs (31%), házon kívüli étkezés (8%).
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
A szolgáltatások drágulása hajtja az inflációt – nem az élelmiszerek
Bár a közbeszédben és a kormányzati intézkedések fókuszában továbbra is…
Tovább olvasom >MLBKT: márciusban további fellendülést jelez a BMI
A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított márciusi értéke 51,2 – közölte…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: szükség van az árrésstopra
A keddi adatok is bizonyítják, hogy szükség van az árrésstopra…
Tovább olvasom >