Műsajt és műsonka

Az utóbbi hónapokban Németországban és Ausztriában is rendszeresen téma volt a sajtóban az úgynevezett „műsajtok“ és „műsonkák“ megjelölése, amelyek a vendéglátásban és a kereskedelemben egyaránt jelen vannak.

Elsősorban a fogyasztóvédők követelnek pontosabb termék-megjelölést, hogy elkerülhető legyen a vásárlók félrevezetése. A probléma Magyarországon is aktuális, hiszen ilyen termékeket a közösségi kereskedelem során hazánkban is forgalomba hoznak.
Az EU államaiban csak olyan terméket szabad „sajtnak“ nevezni, amely tejből készült, és az ilyen termékhez tilos növényi zsírt hozzáadni. A „sonka“ fogalmának meghatározásáról nincs egységes európai szabályozás, bár egyes tagállami szabályok, mint a magyar is, meghatározzák, hogy mely termékek hívhatók „sonkának“, és hogy ezeknek a termékeknek milyen magas lehet a víztartalma.
A kereskedelemben is elérhetők olyan, sajtot helyettesítő termékek, amelyek nem tejből készültek, hanem többek között növényi zsírból, vízből, ízfokozókból és más hozzáadott anyagokból. E termékek megjelölésére tilos lenne a „sajt“ szót használni.
A sonkákkal kapcsolatban szintén többször előfordult Magyarországon, hogy nem tartották be az összetételre vonatkozó törvényi szabályokat. Így a kereskedelemben egyre több olyan sonkajellegű termék bukkan fel, amely a megengedettnél több vizet tartalmaz, illetve amely egybefüggő húsdarabok helyett hozzáadott húsdarabkákat, vizet és összekötőanyagot tartalmaz – írja a Világgazdaság Online.