Munkahelyi biztonság, hitel és energia-drágulás a magyar fogyasztók fő gondja

Szerző: trademagazin Dátum: 2009. 04. 24. 05:21

Míg nálunk a megkérdezettek 31 százaléka munkahelye miatt aggódik, addig 50 vizsgált országban csak 22 százalék fél a munkanélküliségtől – többek között ezt állapítja meg a Nielsen globális, márciusi-áprilisi felmérése a fogyasztói bizalomról.

 A magyar válaszadók második legnagyobb arányban hiteleiket érzik fő problémájuknak (13 százalék), majd a villany, gáz és fűtés árának emelkedését (10), s csak utána az általános gazdasági helyzetet, együtt a munka és magánélet egyensúlyával (8-8). Ettől eltérően 50 ország átlagában a gazdasági helyzet miatt a megkérdezettek 23 százaléka aggódik, majd a munkahely biztonsága (22 százalék) után a munka és magánélet egyensúlya következik 8, a hitel 7, továbbá az egészség 6 százalékos mutatóval. A magyarok kimagasló aránya, 96 százaléka látja úgy, hogy országában jelenleg gazdasági recesszió van. Európában hasonló az arány Portugáliában, és ennél is magasabb Írországban, Nagy-Britanniában, valamint Lettországban. A kérdésre, hogy országa a következő tizenkét hónap során képes-e kijönni a recesszióból, a magyarok 18 százaléka válaszolt igennel, 64 százalék nemmel. (A többiek nem tudtak felelni). Múlt év második feléhez képest a magyarok most pozitívabban ítélik meg a helyzetet: akkor ugyanis csak 7 százalék látta úgy, hogy egy éven belül az ország kilábal a válságból. Ennél a kérdésnél az igen válaszok globális átlaga 23 százalék. Európában a dánok, hollandok, norvégok és svédek a legbizakodóbbak, 30 százalék feletti igenlő véleménnyel. Ugyanakkor 10 százalék vagy alacsonyabb a recesszióból való kilátásban bízók aránya Lettországban, Írországban és Görögországban.
   
A fogyasztói bizalmi index Magyarországon 52 pont, szemben a legutóbb tavaly, a második félévben mért 71-gyel. Ez globálisan a második legnagyobb arányú csökkenés, Oroszország után.
A jelenlegi, magyarországinál alacsonyabb mutatót az 50 vizsgált ország közül csak Lettországban, Portugáliában, Japánban és Dél-Koreában regisztrált a Nielsen. A fogyasztói bizalmi index globális átlaga 77 pont, míg legutóbb, a tavalyi második félévben 84 volt.

 Az idei, március-áprilisi felmérés során a legmagasabb fogyasztói bizalmi indexet Indonéziában (104), Dániában (102), Indiában (99) és Norvégiában (98) tárta fel a kutatás.

 A fogyasztói bizalmi index 0 és 200 pont között mozoghat, és három kérdésre adott válaszból alakul ki. Közülük az első adott országban a munkahelyi kilátások megítélésére vonatkozik. A magyar válaszadók 3 százaléka jónak, viszont 44 nem jónak, 52 pedig rossznak tartja országunkban a munkahelyi kilátásokat. Egy százalék nem tudta megítélni. Ez az összesen 96 százalékos negatív vélemény Európában a legnagyobb arányú, a lett és portugál mutatóval együtt. Globálisan kitűnőek a munkahelyi kilátások a megkérdezettek 3, jók 19, nem jók 50, míg rosszak 26 százaléka szerint. A többiek nem válaszoltak.

 A fogyasztói bizalmi index másik összetevője, hogy a megkérdezett milyennek ítéli meg saját, személyes pénzügyi helyzetét a következő tizenkét hónap során. Itt Európában leginkább borúlátók a magyarok: Csak 14 százalékuk mondja azt, hogy kitűnő vagy jó lesz az anyagi helyzete. Nem jó 54, míg rossz 29 százalék szerint. Az utánunk következő Portugáliában a „nem jó” arány 53, míg a „rossz” 21 százalék.

    Globálisan a felmérés résztvevői közül személyes anyagi helyzetét 4 százalék kitűnőnek várja a következő tizenkét hónap során, 38 jónak, 42 nem jónak, míg 13 százalék rossznak.

 A fogyasztói bizalmi index harmadik összetevője: Tekintettel az árakra és a megkérdezett személyes anyagi helyzetére, a jelen helyzet megfelel-e arra, hogy megvásárolja, amit szeretne, illetve amire szüksége van? A magyarok 1 százaléka szerint kitűnő most a helyzet vásárlásra, 20 százalék mondja jónak, 54 nem jónak, továbbá 25 százalék rossznak. Ugyanígy látják a lehetőségeket Európában az olaszok, és itt a lettek megítélése még negatívabb. Globálisan kitűnő alkalmat lát vásárlásra a válaszadók 3, jót 30, nem jót 46, rosszat pedig 18 százaléka.

Kapcsolódó cikkeink