Működne Magyarországon a boltok elleni bojkott?

A bojkott ötlete Horvátországból származik, ahol egy hasonló akció 44%-os tranzakciószám-csökkenést és 53%-os forgalomvisszaesést eredményezett, aminek hatására nagyobb boltláncok, mint a Konzum és a Kaufland azonnali árcsökkentéseket jelentettek be. A magyar kezdeményezők ebben látják a reményt, hogy a hazai kiskereskedelem is reagálni fog az árak mérséklésével.

Horvátországban újabb bojkott kezdődött a magas árakat alkalmazó boltok ellen

A Pénzcentrum megkeresésére Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a bojkott mögött sokkal inkább érzelmi, mint közgazdasági érvek állnak. Bár az élelmiszerárak emelkedése vitathatatlan tény, a boltok nem önállóan alakítják ki áraikat, hanem piaci környezetben működnek, és áraikban megjelennek a külső gazdasági tényezők is. A főtitkár szerint a hosszú távú árcsökkentés irreális elvárás lenne, hiszen az jelentős veszteségeket okozna a kereskedelemben, különösen a kis és közepes vállalkozások számára.

Kozák Tamás szerint, ha a bojkott széles körben megvalósulna, annak súlyos gazdasági következményei lehetnének: a fogyasztás visszaesése negatívan befolyásolná a GDP-növekedést, csökkentené az állami áfabevételeket, és akár a boltok bezárásához is vezethetne. Rámutatott arra is, hogy a vásárlók nagy része a bojkott után úgyis „pótvásárlásba” kezd, így kérdéses, hogy a tiltakozásnak tényleges hatása lenne-e az árakra.

Bár a bojkottfelhívás egyre nagyobb teret nyer a közösségi médiában, a szakértők szerint a fogyasztók számára inkább a tudatos vásárlási szokások kialakítása jelenthet valódi megoldást. A hosszú távú árstabilitást és fenntartható gazdasági környezetet inkább a piac logikájának figyelembevételével lehet elérni, nem pedig rövid távú, érzelmileg vezérelt akciókkal. Az biztos, hogy a következő napokban sokan figyelni fogják, milyen eredményeket hoz a bojkott, és valóban eléri-e a kívánt hatást a magyar kiskereskedelemben.