Műanyag-cunami helyett üvegforradalom

A mai fiatalabb generációk egy olyan világban nőnek fel, ahol a környezetvédelem sokkal inkább terítéken van, mint évtizedekkel korábban. Emellett rohamosan nő a műanyagfogyasztás és az ezt ellensúlyozó megoldások is. A komposztálható csomagolóanyag is ennek a hozadéka, és ugyan még gyerekcipőben jár, pozitív a megítélése a fogyasztók körében.

Kevésbé ismert tény azonban, hogy a komposztálható műanyagok nagy része válogatási problémák miatt égetésre vagy hulladéklerakóba kerül – ezért is van szükség a különböző anyagok megismerésére és a tudatosság növelésére. Egyes csomagolások gyártása például rengeteg energiát igényel, mások évszázadok alatt bomlanak le, mégis egy közös bennük: a fogyasztók döntik el, hogy melyikre teszik le a voksukat.

“A kényelmes műanyag mögött kényelmetlen valóság áll: ami ma csomagol, holnap mikroműanyaggá válhat és az ételbe kerülhet, ami káros hatással lehet az egészségre. Az üveg ezzel szemben tiszta és megbízható – nem befolyásolja az étel ízét és újrahasznosítható”

– hívja fel a figyelmet Kertész Éva Annamária, a POLCZ szakértője.

Komposztálható műanyag: ígéret vs. valóság

A „komposztálható” felirat önmagában még nem garancia a kisebb környezeti hatásra – az számít, hogyan készül az anyag, és mi történik vele a használat után. A lebomló műanyagok egy része megújuló növényekből – például fermentált növényi cukrokból – készül, ami a karbonlábnyom csökkenésével is jár. Másik előnyük a műanyaggal szemben, hogy szennyezetten is komposztálhatók, ami jelentős szemétcsökkenést eredményezhet.

Az árnyoldalukról ellenben rendkívül kevés szó esik. A lebomlás csak a megfelelő körülmények között valósulhat meg: otthoni komposztálásuk és szelektív gyűjtésük káros lehet, így lebomlóhulladék-gyűjtő híján a hagyományos szemétlerakókba kerülnek, ami a normál műanyagnál is nagyobb metán-kibocsátást eredményezhet. Mivel mindegyik anyagnak megvannak az előnyei és hátrányai, melyeket érdemes megismerni mielőtt kitilásra kerülnének a háztartásból.

A csomagolóanyagok valódi ára – terítéken a gázkibocsátás

Egy anyag előállítási energiája megmutatja, hogy mennyi energiát igényel a gyártása, a karbonlábnyom mértéke pedig azt jelzi, hogy mekkora mennyiségű üvegházhatású gáz keletkezik mindeközben. Ezen mutatók alapján ítélhető meg, hogy mennyire „zöld” egy csomagolás.

A műanyagok előállítása a Tappwater 2023-as cikke szerint jelentős fosszilis energiafelhasználással és üvegházhatásúgáz-kibocsátással jár, így a műanyag csomagolások óriási mennyiségben való gyártása nagyban hozzájárulhat az éghajlatváltozáshoz.

A papír sok szempontból jeleskedik, azonban a fa feldolgozásának kiemelkedő az energiaigénye, de ezt ellensúlyozhatja a fák nagyfokú szén-dioxid megkötése, ami hozzájárul a klímavédelemhez – erre egyéb anyagok esetében nincs példa.

Tiszta csomagolás, tiszta lelkiismeret

Egy csomagolóanyag élelmiszerbiztonsága jelzi a fogyasztónak, hogy az ételbe kerülhet-e ártalmas anyag tárolás során. Közismert tény, hogy a műanyagból számos vegyszer és mikroműanyag oldódhat ki, melynek káros hatásai lehetnek. Az üveg ezzel szemben inert anyag, azaz nem vesz át és nem bocsát ki káros anyagokat sem tárolás közben, sem hőhatás esetén, továbbá nem igényel semmilyen bevonatot nedvesség- és gázzáró tulajdonsága miatt.

“Gyártóként nap mint nap azt tapasztalom, hogy az üveg valóban „láthatatlan” marad: hőkezelésnél vagy melegítésnél sem lép reakcióba az étellel, és nincs szükség bevonatokra a védelemhez, mert önmagában zár. Ez is hozzájárul, hogy adalékanyagok nélkül dolgozzunk, miközben az íz és az élelmiszerbiztonság változatlan marad. Meggyőződésem, hogy az üveg nemcsak környezeti szempontból, hanem az emberi szervezetre nézve is biztonságosabb – hosszú távon is megbízható, jövőálló választás a készételek számára.”

– fogalmaz Kertész Éva Annamária, a POLCZ szakértője.

Körforgásmérleg: tartós teher vagy rövid látogatás?

A csomagolás valódi környezeti hatását az dönti el, mi történik vele a használat után: visszakerül-e a körforgásba – és milyen arányban –, vagy hulladékként marad a Földön.

A PubMed Central 2025-ös tanulmánya szerint a legnagyobb arányban újrahasznosított csomagolóanyag a papír és a karton: 2020-ban az EU-ban 85-88 százalék volt az átlaguk. Ezen túl pedig az a mennyiség, amely nem kerül újrahasznosításra, néhány hónap alatt lebomlik.

A műanyag hazánkban (de világszerte is) kisebb számokkal “büszkélkedhet”: az Eurostat 2025-ös cikke szerint Magyarország 2020-ban csak megközelítőleg 45 százalékos újrahasznosítási arányt ért el, tehát több mint a fele kering a bolygón évszázadokig.

Az üveg minden szempontból rendhagyó: újrahasznosítása egyre nagyobb méreteket ölt, de egyéb körülmények között is visszaalakul homokká, így nem jelent akkora környezeti kockázatot, mint vetélytársai.

Zöld látszat helyett tartós megoldás

A közhiedelemmel ellentétben a komposztálható alternatívák könnyen alulteljesíthetnek, ahol hiányzik az infrastruktúra az újrahasznosításra. A műanyag egyes esetekben energiahatékony lehet, de a mikroműanyagok egészségügyi kockázata magas. Mindezek fényében az élelmiszerbiztonság, a stabil minőség és a körforgás szempontjából a papír és az üveg bizonyulhat biztonságos választásnak hosszú távon. A kulcs pedig a tudatosság: használat előtt, közben és után.