MTÜ-vezérigazgató: idén újra rekordév lehet a turizmusban

14,2 millió vendég csaknem 40 millió éjszakát töltött Magyarországo

Az ígéretes kezdés után februárban a foglalások száma már elérte a 2 millió vendégéjszakát, ami 10 százalékkal haladja meg a tavaly februárit. A tavalyi első negyedév 5,9 millió vendégéjszakája után az előrejelzések 6,3 millióval számolnak az idén – mondta
Kiemelte: több fontos nyári esemény is nagy hatással lesz az idegenforgalomra. Például a Veszprém-Balaton 2023 – Európa Kulturális Fővárosa köré szerveződő rendezvénysorozat és az augusztusi atlétikai világbajnokság is számos vendéget hoz majd Magyarországra. A vb-re már most 189 ezer éjszakára kötöttek le foglalást az érdeklődők és turisztikai szempontból a versenyek televíziós közvetítései is jelentős reklámértéket jelentenek – tette hozzá.

Az elmúlt évet értékelve Horváth Péter emlékeztetett arra: 14,2 millió vendég csaknem 40 millió éjszakát töltött Magyarországon, ez alig maradt el a 2019-es rekordévtől. A szálláshelyek tavaly 668 milliárd forint árbevételt generáltak, reálértéken ez 583 milliárd forintot jelent, mely 52 százalékkal magasabb, mint 2021-ben.

„A régiós versenyt is Magyarország nyerte, de meghaladtuk a globális visszaépülés ütemét is”

– fogalmazott a vezérigazgató.

Hangsúlyozta: a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) megmutatja, mi volt, mi van és mi várható a turizmusban. Azzal, hogy 2019 óta 45 ezer szálláshely napi szinten, valós időben küldi az adatokat a rendszerbe, többek között létrejöhetett az adatalapú marketingkampány, maguk a szolgáltatók is széles körben támaszkodnak az adatokra – jegyezte meg.

„Az idei év legnagyobb innovációja az lesz, hogy több mint 50 ezer vendéglátóegységet és több ezer attrakciót is bekapcsolunk 2023.07.01-től. Ha ez megvalósul, akkor 2023-ban a teljes turisztikai ökoszisztéma digitalizálását elérjük, melyek segítik az adatalapú döntéshozatalt. Ezzel még célzottabb marketingkampányokat tudunk végrehajtani”

– fejtette ki a vezérigazgató.

A NTAK sokat segített a kormányzatnak abban is, hogy meghatározza, miként kell segíteni az iparágat – hívta fel a figyelmet Horváth Péter. Így jött létre a tavaly ősszel elfogadott intézkedéscsomag, amelynek legfontosabb eleme a turizmusfejlesztési hozzájárulás elengedése volt 2023 márciusáig. Csak január 31-ig ebből 24 milliárd forint maradt a szolgáltatóknál – mondta, kiemelve: a kormány elindított egy 70 milliárd forint keretösszegű nyílt pályázatot az ágazati szereplők energiaköltségeinek enyhítésére.

Az ügynökség stratégiáját érintve úgy fogalmazott: 2023 és 2030 között az MTÜ célja, hogy Magyarország Közép-Európa vezető desztinációja legyen 20 millió vendéggel, akik 50 millió vendégéjszakát töltenek el itt. A cél az, hogy a turizmus-vendéglátás szektor akár 16 százalékkal is hozzájáruljon a GDP-hez. 2022-ben ez becsléseink szerint 12 százalék volt, ami így is a teljes agrárszektor háromszorosa – jegyezte meg.

Az idegenforgalmi trendekre kitérve Horváth Péter azt mondta, Európában a turizmus idén már meghaladja a pandémia előtti számokat, globálisan majd 2024-ben éri el. „Az emberek be akarnak pótolni minden utazást, amit elmulasztottak, ez pedig egy feltorlódott keresletet okoz” – tette hozzá. Példaként érzékeltette, hogy negyven napja nyílt meg a kínai piac és már 23 ezer foglalás érkezett Kínából Magyarországra.

Végezetül hangsúlyozta, hogy a belföldi turizmusnak továbbra is kiemelt szerepe van, melynek motorja a SZÉP Kártya. Január végén 90 milliárd forint volt a kártyákon, ami a szálláshelyeken fog realizálódni. 2022-ben a SZÉP Kártya munkáltatói feltöltés összege 354,7 milliárd forint volt, ami csaknem 50 százalékkal magasabb a 2019-esnél – tette hozzá a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója az interjúban.