MTÜ: Magyarország turisztikai húzótermékei, a fürdők működtetésének új szabályai növelhetik a versenyképességet

Tízből nyolc külföldi vendég valamilyen fürdőélményért keresi fel Magyarországot

A műsorban elhangzott, hogy az új előírások lehetővé teszik majd a gyógyvizek kezelését, forgatását, olyan módszerekkel, amelyek a gyógyhatást nem károsítják.

Juhász Szabolcs kiemelte, Magyarország vidéki vendégéjszakáinak csaknem kétharmada olyan településen – egyebek mellett Hévíz, Hajdúszoboszló, Bükfürdő, Sárvár, Gyula – realizálódik, ahol meghatározó kínálati elem a fürdő, gyógyfürdő.
Arra is kitért, hogy tízből nyolc külföldi vendég valamilyen fürdőélményért keresi fel Magyarországot, így a turizmuson belül meghatározó termék az egészségturizmus és az erre épülő fürdőkultúra. Ennek továbbgyűrűző hatásáról pedig megjegyezte, hogy nemcsak az adott fürdőben keletkeznek a bevételek, hanem az adott településen, illetve térségben is. Ezért ez egy kiemelt terület és ennek megfelelően kellett a csaknem 30 éves háttérszabályozást is megújítani – hangsúlyozta.

Vargha Márta, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) vízhigiénés szakértője ismertette, az új rendelet pontosan szabályozza, hogy milyen lehetőségei vannak a gyógyvizek kezelésének a gyógyhatás veszélyeztetése nélkül.

Annak érdekében, hogy megkülönböztessék a kezeletlen és a kezelt, de továbbra is gyógyhatású vizeket, utóbbiakra bevezette a rendelet a gyógyhatású víz fogalmát – fűzte hozzá a szakértő.

Vargha Márta megjegyezte, hogy az új rendelet értelmében változnak a balesetvédelmi és a vízminőségi követelmények is, radikális változás ugyan nem lesz, de nagyobb biztonságot garantálnak a fürdőzők számára.

Az új rendelet arányosítva vezet be követelményeket az egészen kicsi, néhány ember által látogatott fürdőkre és a hatalmas fürdőkomplexumokra a kockázattal arányosan a fürdőzők egészsége, biztonsága érdekében – jelentette ki az NNGYK szakértője.