Moszkva gyanúsnak tartja, hogy jelentősen megnőtt a szerb almaexport
Moszkva gyanúsnak tartja a megnövekedett szerb almaexportot, a szerb hatóságok a reexportgyanús ügyletek kivizsgálását ígérik – számolt be róla hétfőn a Vecernje Novosti című szerb napilap.
A Szerbiából Oroszországba irányuló almakivitel növekedését Belgrád az orosz embargóval magyarázza, vagyis azért nőtt meg 48 százalékkal az alma exportja Szerbiából, mert Oroszország megtiltotta az Európai Unióból származó élelmiszerek importját. Az embargót kihasználva egyre több szerb cég foglalkozik élelmiszer-kivitellel – írta az újság -, és ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy 118 ezer tonnára nőtt az éves almaexport.
A szerb mezőgazdasági minisztérium orosz kérésre közölte azt is, hogy mekkora területen termelnek almát a nyugat-balkáni országban. Eszerint tavaly majdnem 24 ezer hektárnyi területen termett a gyümölcs. 2014-es adatokat nem közöltek, de 2013-ban ezen a területen összesen több mint 330 ezer tonnát szüreteltek.
Szerbiából nemcsak almát, hanem körtét, cseresznyét és szilvát is nagy mennyiségben szállítanak Oroszországba.
Az orosz gyanú azért merült fel, mert az EU több tagállama, de főleg Lengyelország igyekszik megkerülni az embargót, és mégis eljuttatni az áruját a hatalmas orosz piacra – közölte a Vecernje Novosti. Az a gyanú is felmerült, hogy Görögországból és Macedóniából is szerbiai és bosznia-hercegovinai közvetítéssel jut gyümölcs Oroszországba.
Tavaly júniusban már kisebb botrányt okozott, hogy Oroszországba küldött szállítmányokban szerb eredetűnek tüntettek fel uniós országokból származó sertéshúst. Az „ügyeskedések” akkor váltak intenzívebbé, amikor augusztusban Moszkva úgy döntött, hogy egy évre megtiltja az Európai Unióból származó gyümölcs, zöldség és egyéb élelmiszerek importját. A szerb miniszterelnök akkor határozottan kiállt az átcímkézéssel és a reexporttal, vagyis az importált termékek továbbexportálásával szemben. Azóta néhány kisebb ügyletre fény derült, a megelőzés érdekében a szerb hatóságok szigorítottak a vámvizsgálatokon.
Szerbiából az orosz piacra a leginkább friss és fagyasztott gyümölcsöt, illetve zöldséget, gyümölcslevet, sertés- és marhahúst, húsipari termékeket, sajtokat, jégkrémet, alkoholt, bort, napraforgómagot és kukoricát szállítanak. Az ország exportjának körülbelül a 10 százaléka irányul Oroszországba. (Markovics Annamária, MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Elfogyott a tavalyi alma – kilőhetnek az árak az új szezonban
Lengyelországban gyakorlatilag kiürültek a hűtőházak: az élénk belföldi és külpiaci…
Tovább olvasom >Miért olcsóbb az alma Lengyelországban? – Árak, áfa és agrárstratégia a háttérben
Lengyel mintagazdaság és tudatos adópolitika áll a magyar vásárlók számára…
Tovább olvasom >Oroszországban gyorsult a kiskereskedelmi forgalom növekedése, stagnált a munkanélküliség
Oroszországban gyorsult a kiskereskedelmi forgalom növekedése és stagnált a munkanélküliség…
Tovább olvasom >További cikkeink
Rekordszinten a vállalatvezetők elköteleződése a fenntarthatóság iránt
A K&H fenntarthatósági index legfrissebb adatai szerint a vállalatvezetők hozzáállása…
Tovább olvasom >Kismértékben emelkedett a FAO élelmiszerár-indexe júniusban a hús, tejtermékek és növényi olajok drágulása miatt
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentése szerint az élelmiszer-alapanyagok…
Tovább olvasom >Mitől tízszereződhet meg egy-egy bor ára?
Kevesebben vannak világszerte, mint ahány ember járt az űrben, számuk…
Tovább olvasom >