Moszkva gyanúsnak tartja, hogy jelentősen megnőtt a szerb almaexport
Moszkva gyanúsnak tartja a megnövekedett szerb almaexportot, a szerb hatóságok a reexportgyanús ügyletek kivizsgálását ígérik – számolt be róla hétfőn a Vecernje Novosti című szerb napilap.
A Szerbiából Oroszországba irányuló almakivitel növekedését Belgrád az orosz embargóval magyarázza, vagyis azért nőtt meg 48 százalékkal az alma exportja Szerbiából, mert Oroszország megtiltotta az Európai Unióból származó élelmiszerek importját. Az embargót kihasználva egyre több szerb cég foglalkozik élelmiszer-kivitellel – írta az újság -, és ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy 118 ezer tonnára nőtt az éves almaexport.
A szerb mezőgazdasági minisztérium orosz kérésre közölte azt is, hogy mekkora területen termelnek almát a nyugat-balkáni országban. Eszerint tavaly majdnem 24 ezer hektárnyi területen termett a gyümölcs. 2014-es adatokat nem közöltek, de 2013-ban ezen a területen összesen több mint 330 ezer tonnát szüreteltek.
Szerbiából nemcsak almát, hanem körtét, cseresznyét és szilvát is nagy mennyiségben szállítanak Oroszországba.
Az orosz gyanú azért merült fel, mert az EU több tagállama, de főleg Lengyelország igyekszik megkerülni az embargót, és mégis eljuttatni az áruját a hatalmas orosz piacra – közölte a Vecernje Novosti. Az a gyanú is felmerült, hogy Görögországból és Macedóniából is szerbiai és bosznia-hercegovinai közvetítéssel jut gyümölcs Oroszországba.
Tavaly júniusban már kisebb botrányt okozott, hogy Oroszországba küldött szállítmányokban szerb eredetűnek tüntettek fel uniós országokból származó sertéshúst. Az „ügyeskedések” akkor váltak intenzívebbé, amikor augusztusban Moszkva úgy döntött, hogy egy évre megtiltja az Európai Unióból származó gyümölcs, zöldség és egyéb élelmiszerek importját. A szerb miniszterelnök akkor határozottan kiállt az átcímkézéssel és a reexporttal, vagyis az importált termékek továbbexportálásával szemben. Azóta néhány kisebb ügyletre fény derült, a megelőzés érdekében a szerb hatóságok szigorítottak a vámvizsgálatokon.
Szerbiából az orosz piacra a leginkább friss és fagyasztott gyümölcsöt, illetve zöldséget, gyümölcslevet, sertés- és marhahúst, húsipari termékeket, sajtokat, jégkrémet, alkoholt, bort, napraforgómagot és kukoricát szállítanak. Az ország exportjának körülbelül a 10 százaléka irányul Oroszországba. (Markovics Annamária, MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Miért olcsóbb az alma Lengyelországban? – Árak, áfa és agrárstratégia a háttérben
Lengyel mintagazdaság és tudatos adópolitika áll a magyar vásárlók számára…
Tovább olvasom >Oroszországban gyorsult a kiskereskedelmi forgalom növekedése, stagnált a munkanélküliség
Oroszországban gyorsult a kiskereskedelmi forgalom növekedése és stagnált a munkanélküliség…
Tovább olvasom >Többségi tulajdont szerzett a Magnit az Azbuka Vkusa prémium üzletláncban
A Magnit, Oroszország egyik legnagyobb kiskereskedelmi lánca többségi részesedést vásárolt…
Tovább olvasom >További cikkeink
A lakosság harmada keresi még, hogyan tudna egészségesebben étkezni, és csak minden negyedik magyar táplálkozik tudatosan
Az étkezés nemcsak testünk megfelelő működésének alapja, hanem kritikus szerepe…
Tovább olvasom >Lezajlott az első Fenntartható Csomagolás Fórum
2025. június 4-én a Pasaréti Közösségi Házban került megrendezésre az…
Tovább olvasom >Az Innovációk napján átadtuk az „Inno d’Or – Év innovációja 2025” díjakat
Idén ötödik alkalommal került megrendezésre a Trade magazin által életre…
Tovább olvasom >