MOSZ: a rendkívüli meleg miatt nehéz helyzetbe került a tejágazat

Az utóbbi hetek rendkívül meleg időjárása nehéz helyzetbe hozta a tejágazatot, a hőség miatt napi egymillió literrel csökkent a belföldi tejtermelés – közölte Krajcsovicz András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Szarvasmarhatenyésztők Országos Választmányának elnöke a testület ülésén, szerdán Budapesten.

A hőség miatt előállt takarmányhiány, valamint az állatokat ért hőstressz és a csökkenő felvásárlási árak következtében az ágazatban a válsághelyzet jelei mutatkoznak. A választmányi elnök közölte: a tej felvásárlási ára mintegy 10 forinttal marad el kilogrammonként az év eleji mértéktől. Most a felvásárlók 80-83 forintot adnak a tejért literenként.

A fórumon jelen lévő szakemberek szerint a korábban elindult pozitív folyamatok, azaz a kiegyensúlyozott belföldi tejpiac, továbbá az állatállomány növekedése veszélybe kerülhet a most előállt problémák miatt.

A fórumon valamennyi megyei választmányi tag megerősítette, hogy a kukorica és a szója az utóbbi hetekben jelentősen drágult: a kukorica ára mintegy 30 százalékkal emelkedett, a szójáé még jobban. Emellett szálastakarmány-hiány – azaz széna- és lucernahiány – is fenyeget, sőt szalmából sem lesz elegendő.

A jelenlévők aggasztónak tartják, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) módosítaná a szerkezetátalakítási támogatás idei kifizetését, és a gazdák nem jutnának hozzá az állat jólétét biztosító költségeik ellentételezéséhez. Ez mintegy 7-8 milliárd forintos kiesést jelentene az ágazatnak – mondta Tóth István, a MOSZ titkára. Hozzátette: ezt a különleges tejtámogatás tervezett előlegkifizetése sem ellensúlyozná.

Sokan sérelmezték, hogy a készülő új földtörvény – a jelenlévők szerint – a haszonbérletet korlátozná és foglalkoztatottsági limiteket írna elő. Ez a fórum résztvevői szerint ellehetetlenítené a szarvasmarhatartást Magyarországon.

Krajcsovicz András szerint a tejtermelők akkor lennének elégedettek, ha a felvásárlási árak – amelyek az unión belül a legalacsonyabbak közzé tartoznak – ismét az év eleji kilogrammonkénti 90 forint feletti mértéket érnék el. Ez az elnök szerint nem okozna fogyasztói áremelkedést sem.

Ez utóbbihoz Tóth István az MTI-nek hozzátette: a felvásárlási ár emelkedése azért kis mértékben átgyűrűzhet a fogyasztói árakba. Megjegyezte azt is, hogy az ágazatban keletkező haszonból a jelenleginél nagyobb mértékben kellene a termelőknek részesedniük. Példaként említette: míg a felvásárlási árak mérséklődtek az utóbbi időben, addig a fogyasztói árak nem csökkentek a boltokban. (MTI)