Mostantól már cégek is szabadon költözhetnek az EU-n belül
Szeptember 1-jétől már nem csak magánszemélyek tudnak átköltözni Magyarországról egy másik EU tagállamba, hanem akár cégek is. Bár jó pár hónapot várni kell a határon, de a nap végén a kft.-nkből például GmbH válhat. Ráadásul, a költözés még adóelőnnyel is járhat. Az új szabályozást a Jalsovszky Ügyvédi Iroda segítségével foglaljuk össze.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2022/09/Ke%CC%81pernyo%CC%8Bfoto%CC%81-2022-09-12-8.00.09.png)
Nem csak a vállalkozók, a cégek is szabadon költözhetnek
Magyar cég és mégis külföldi
Az a lehetőség, hogy magyar társaságok adózási szempontokból „külföldivé” váljanak, már régóta rendelkezésre áll. Ehhez nincs másra szükség, mint hogy a társaság tényleges üzletvezetési helyét külföldre tegye. Ezt követően pedig limitált papírmunkával megvalósítható, hogy a társaság kikerüljön a magyar társasági adó rendszeréből és egyidejűleg más ország adóalanyává váljon.
A lehetőség neuralgikus pontja, hogy mivel kerül külföldre a cég üzletvezetésének helye. Ez praktikusan akkor következik be, ha a magyar társaság legfőbb döntéshozó szerve ténylegesen külföldön hozza a legfontosabb döntéseket és külföldről irányítja a céget. Ezzel együtt azonban sokszor a társaság egyéb eszközei és munkavállalói is átköltöznek a másik EU tagállamba.
Ilyen esetben a társaság ugyan továbbra is magyar kft. marad, azonban adózási tekintetében a külföldi jog szabályai alá kerül. Ez különösen akkor lehet előnyös, ha a társaság a külföldi adórendszerben nagyobb kedvezményeket talál, mint a hazaiban – így pl. gyorsabb értékcsökkenési leírásokat, vagy magasabb K+F kedvezményt. Fontos azonban látni, hogy a kiköltözéskor Magyarország ún. „exit tax”-et vet ki. Azaz a külföldre átvitt eszközök piaci és könyv szerinti értéke közötti különbözete a költözéskor azonnal leadózandó.
A beolvadás mint félmegoldás
Annak, aki nem csupán a társaságának az ügyvezetését és ezáltal adózási illetőségét kívánta átvinni egy másik országba, hanem a társaság egészét is, mindeddig csak egy pótmegoldás állt a rendelkezésére. Határon átnyúló beolvadással ugyanis magyar cég teljesen maga mögött tudta hagyni az alapítás országát. Ehhez „csak” arra volt szükség, hogy a tulajdonos egyszersmind megalapítson egy külföldi céget is és a magyar cég elhatározza ebbe a külföldi cégbe való beolvadását. A beolvadás végeztével a magyar cég megszűntté és a külföldi társaság részévé vált.
A határon átnyúló beolvadás több adózási előnnyel is járt. Egyrészt az EU jogszabályok az átalakulást önmagában adómentessé teszik. Másrészt a beolvadás adótervezési lehetőségeket is biztosított. „Így például, ha a beolvadó magyar társaságnak részesedése volt más társaságokban, amelyek értékesítése adóköteles lett volna, akkor a megfelelő országban létrehozott társaságba történő beolvadással ez az adókötelezettség elkerülhető és a társasági részesedés adómentesen értékesíthető” – magyarázza Czoboly Gergely ügyvéd, a Jalsovszky szakértője.
A megoldásnak a hátulütője azonban a bürokrácia. Egy külföldi társaság létrehozása, valamint ezt követően a beolvadás lebonyolítása a két országban akár nyolc-kilenc hónapot is igénybe vehet. Átalakulási tervet kell készíteni, könyvvizsgálói jelentést kell beszerezni és számos közzétételi feladatot is el kell azelőtt végezni, mielőtt a kft.-nk beolvadhatna a német GmbH-ba.
Teljes átköltözés – egy lépésben
A fenti félmegoldással szemben, az alig egy hete hatályba lépett szabályok lehetővé teszik, hogy a külföldre költözés egy lépésben is teljesen meg tudjon valósulni. Mostantól kezdve ugyanis a magyar társaság dönthet úgy, hogy működését kft. helyett GmbH formájában kívánja folytatni. Ez az átalakulás hasonló ahhoz a társasági formaváltáshoz, amivel egy kft. átalakulhat zrt.-vé – csak immáron ez a formaváltás határokon átnyúlóan valósulhat meg.
Bár az eljárás egy fokkal egyszerűbb, mint a határon átnyúló beolvadás, az ebben az esetben is sok adminisztrációval és jelentős időigénnyel jár. Ráadásul kötelező, hogy innentől kezdve a társaságunk minden szempontból megfeleljen a német társasági jog szabályainak.
„Adózási szempontból ez a formaváltás is biztosítja a határon átnyúló beolvadás összes adóelőnyét: annak adósemlegességét az uniós szabályok biztosítják, ezáltal a cég egy esetlegesen kedvezőbb adózási szabályrendszer alá kerülhet és nem utolsó sorban a beolvadás során említett adótervezési lehetőségek formaváltás esetén is kihasználhatóak”
– zárja a Jalsovszky szakértője.
Kapcsolódó cikkeink
Kihirdették az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletét
A mai napon kihirdették az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendeletét…
Tovább olvasom >Szintetikus vegyületek az ételeinkben? Fontos uniós projekt hazai partnere a Tudatos Vásárlók Egyesülete
A ToxFree Life for All az EU frissen indult tudatosságnövelő…
Tovább olvasom >Panaszt nyújtottak be a kínai méz ellen az EU-ban
Az Agrárminisztérium (AM) szakmai támogatásával az Országos Magyar Méhészeti Egyesület…
Tovább olvasom >További cikkeink
Magyar szakembert lett a Danone kelet- és közép-európai értékesítési vezetője
Bolyós Enikő idén júliustól budapesti székhellyel szervezi és irányítja a…
Tovább olvasom >Friss kutatás: a magyarok közel fele nem használ fényvédő krémet, ráadásul a déli órákban sem kerülik a napfényt
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság mindössze 8…
Tovább olvasom >Rekordbírsággal majdnem 400 millió forintra büntette a GVH a Bookingot
Nem teljesítette maradéktalanul a korábbi jogsértések megszüntetését előíró kötelezettségeit a…
Tovább olvasom >