Most kiderül, lehet-e még belföldön olcsón nyaralni

2019-ben Budapesten továbbra is az összes szállodai vendégéjszaka 85 százaléka külföldi volt

Pénzcentrum: A turizmus és a koronavírus-járvány viszonya egészen bonyolult: mint mondani szokták, a turizmus volt az első, amit a covid elkaszált, és az utolsó lesz, ami talpra fog állni. Ez a kijelentés szerinted megállja a helyét?

Takács Márton: A többi nagy iparághoz képest valóban sokkal jobban érintette a járvány a turizmust, ez a része igaz. De azt gondolom, hogy összességében a szektor – és ebbe bele lehet érteni a hotelszektort, az utaztatást, a légi ipart – rezilienciája nagyon alábecsült sok szereplő által. Bár a volumeneket tekintve nem tartunk még a 2019-es szinten, a mostani eredmények azért több szempontból is megnyugtatóak.

Attól kezdve, hogy az utazási korlátozásokat feloldották, olyan tempójú visszaépülés kezdődött el, ami mondhatni, példaértékű. Én erősen vitatom azokat a véleményeket, melyek szerint ez egy túlérzékeny szektor, amely nem képes lábra állni. Többek között nagyon biztató tény, hogy azokat az előrejelzéseket, amelyeket az ENSZ Turisztikai Világszervezete adott ki a pandémia során, még a jelenlegi háborús események közepette, az amúgy is kihívásokkal teli gazdasági környezetben sem rontotta le jelentősen. E szerint az előrejelzés szerint tehát továbbra is 2024-re teszik azt az időpontot, amikor elérjük a 2019-es utazási volumeneket.

De korábban azért ők sem voltak ilyen optimisták, sokáig még a 2030-as dátumot emlegették, mint a visszarendeződés legkorábbi időpontját.

Az azért már elég régen volt. 1-1,5 éve már folyamatosan 2024 a céldátum. De az érdekes, hogy a jelenlegi inflációs környezet, a gazdasági nehézségek, az energiaválság ellenére is tartják ezt a dátumot. Hogy a teljes érték összetétele, a belső struktúrája mennyire változik, mennyire lesz megegyező vagy különböző a ’19-es szinttől, az persze más kérdés.

Úgy tűnik a kontinens turizmusa magához tért 2022 nyarára, de mi a helyzet Magyarországon? Mikorra érheti el az iparág újra a 2019-es szintet itthon?

Hazánk és a környező országok, beleértve Szlovákiát, Csehországot, Lengyelországot és Ausztriát, keresleti dinamikája azért nagyban különbözik olyan, szintén kontinensen belüli, de dél-európai, vagy nyugat-európai úti céloktól, mint Spanyolország, Franciaország, Olaszország. A 2022-es év nálunk, a CEE régióban is elhozta a rég várt felgyorsult ütemű növekedést, de ezzel együtt teljesítményükben egyértelműen másodlagos desztinációkról van szó, amelyek Londonnal, Párizzsal, vagy a kifejezetten szabadidős közönségkedvenc Mallorcával nem összevethetőek.

A teljes cikk a Pénzcentrum oldalán olvasható.