Most akkor veszély vagy esély?

Vendégszerző:
Kozák Ákos
társalapító
Egyensúly Intézet

A Bizalmi Kör és RSM Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató vállalatok megbízásából az Egyensúly Intézet és Impetus Re­search kutatóügynökség egy hiánypótló kutatás keretében tárta fel a cégvezetők aggodalmait és várakozásait.

A mesterséges intelligencia viszonylag rövid időn belül át fogja alakítani a vállalatok működését. Ez a kérdés, amelyben nem nagyon van vita a megkérdezett vállalatvezetők körében. Ezen túlmenően a döntő többség inkább lehetőséget és nem veszélyt lát ebben. De ez még kevés ahhoz, hogy rendet vágjunk a sokszor túlzó, de mindenképpen az eredetiséget kihangsúlyozó információk erdejében.

Érzik a megkérdezett vállalatvezetők, hogy a mesterséges intelligencia a versenyre nagy hatással lesz, de véleményem szerint józanul ítélik meg azt is, hogy alapvetően ez is – mint minden korábbi fejlesztés – elérhető lesz mindenki számára, így inkább csak hosszabb távon fogja befolyásolni a piaci versenyt. És arról sem feledkezzünk meg, hogy a modern gazdaságban a fejlesztések korai bevezetése nem mindig kifizetődő, érdemes kivárni a letisztult modell vagy üzleti koncepció bevezetésével.

Bár a legtöbb MI-t alkalmazó cégnél a felső vezetés szintjén jelenik meg az alkalmazás kérdése, csak a cégvezetők harmada gondolja magát felkészültnek a témában. Több mint felük nem is elégedett azzal, amilyen szinten jelenleg használják a cégnél a mesterséges intelligenciát. A marketing- és az IT-területek a leginkább élenjárók az alkalmazásban. Egyelőre csak a cégek hatoda költött érdemben az MI alkalmazására, ugyanakkor több mint felük (a beruházást tervezők közel háromnegyede) jelentős invesztícióra készül az elkövetkező három évben. Ez jól hangzik, de a nagy általánosságok mellett látnunk kell a konkrét megvalósulások terepét és szereplőit is.

A legfőbb kihívások ott jelentkeznek, hogy annyira új és gyorsan változó a technológia, hogy nem igazán vannak szakértői, akik támogatni tudnák a cégeket. A vállalatvezetők félnek döntéseket hozni, mert tartanak attól, hogy mire megvalósul egy fejlesztés már elavult lesz, és lesznek jobb megoldások a piacon. Ez a rapid változás ahhoz vezet, hogy a kézzelfogható konkrétumok iránt érdeklődnek: mit és mire lehet egy megoldást használni, mit csinálnak a versenytársaik, hogyan próbálnak lépéselőnybe kerülni. Ez szerintem egy lényeges üzenet számunkra, amely egyben a cégvezetők támogatásának üzleti potenciáljára is rávilágít! Nem (csak) univerzális eszközöket kell kínálni az üzleti világnak, hanem az adott vállalkozásra szabható megoldásokat is.

A kutatás talán legérdekesebb fejezete a technológia alkalmazásának célja volt. Az egyértelmű volt, hogy a hatékonyság javítása elsőrendű cél. Az azonban meglepő, hogy nem a vállalati folyamatok optimalizálása került előtérbe a téma említésekor, hanem kifejezetten a munkaerő hatékonyságának emelése. Ma még nem tisztázott, hogy hosszú távon bizonyos szerepkörök MI általi betöltésére számítanak a cégvezetők vagy az emberi erőforrások és képeségek javítására úgy, hogy az emberi munkavállalóknak is lesz helye a vállalatok életében. Ami viszont kedvező, hogy az innováció felgyorsítása a második helyen szerepel a célok között.

Érdekes, hogy a vezetők a mesterséges intelligencia vállalati megismertetésében és bevezetésében igazi szakértők hiányában saját, innovatív gondolkodású munkavállalóiknak szánnak szerepet. Ez egy újszerű és talán hosszú távon követendő gyakorlat lesz. //