Most a francia libatenyésztők szenvedhetnek az állatvédők miatt

Kaliforniában július óta megbírságolják a libamáj-kereskedelmet. A döntés miatt a franciáknak fájhat a fejük, a magyar termelőket ez most nem érinti közvetlenül, nem úgy, mint néhány évvel ezelőtt – írja a Vasárnap Reggel nyomán a Világgazdaság Online.

Kalifornia európai fogásokra fogékony ínyencei és sztárséfjei komoly háborút folytatnak az állatvédő aktivistákkal, és egyelőre úgy néz ki, az utóbbiak állnak nyerésre. Egy nemrégiben hatályba lépett törvény nyomán az amerikai államban komoly, ezer dolláros bírságot szabhatnak ki arra, aki hízottlibamájat ad el. Az ok: az állatvédők szerint a libatömés – amely elengedhetetlen a hízottmáj előállításához – nem más mint állatkínzás. A kutatók és állattartók ezt vitatják.

A magyar libamájtermelést nem érinti közvetlenül, hogy Kaliforniában betiltották a forgalmazást, mert bár a magyarok nagy termelőnek számítanak, az amerikai piacot főként a franciák látják el. A francia libatenyésztők persze aggódnak amiatt, hogy a példa ragadós lesz. Néhány éve ugyanakkor hasonló, vagy talán ennél is súlyosabb krízisen esett át az ágazat Magyarországon.

A termelők kommunikációs szempontból sem kezelték jól a kérdést – mondja Bárány László, a baromfitenyésztéssel és –feldolgozással foglalkozó Master Good tulajdonosa, aki akkoriban a szakma érdekvédelmi szervezetének, a Baromfi Terméktanácsnak volt az elnöke. Az állatvédők négy évvel ezelőtti erőteljes fellépésekor a szakma, a kormányzati szereplők a Négy Mancs képviselőivel együtt tárgyalóasztalhoz ültek, ahol az állatvédők azonnal diktálni próbáltak, és feltételeik nem teljesítése esetére egy feketelista összeállításával fenyegetőztek. Számos európai áruházláncnál el is érték, hogy ne rendeljenek hízottlibamájat.

A libamájtermelésben jelentős szerepet játszó Hungerit kénytelen volt nyolc hónapra beszüntetni a termelést. Mivel a világ hízottlibamáj-termelésének több mint 80 százalékát Magyarország adja, ezért a hiány azonnal éreztette a hatását, és rövid időn belül 75 százalékos áremelkedés következett be a világpiacon. „Ekkor kiderült, hogy a hízott liba- és kacsamájnak nincs alternatívája. Nincs más termék, amivel helyettesíteni lehetne. És az is kiderült, hogy a kereskedelmet is csak addig lehet hülyíteni, amíg van kínálat” – vélekedik Bárány.

Érdemes megemlíteni, hogy hasonló helyzet alakult ki a libatollal kapcsolatban is. A tolltépés miatt ugyanilyen feketelistára kerültek magyar cégek, amelyek az Európai Unió termelésének felét adják. Emiatt a több évtizedes eltarthatósága és környezetbarát volta miatt még mindig keresett libatoll ötven százalékkal drágult az elmúlt két évben.

A Baromfi Terméktanács volt elnöke szerint a libatömés ellen tiltakozó szervezet tévhitekre játszik rá, az emberek érzelmeit igyekszik felkorbácsolni. Pedig a téma legnevesebb szakértői bebizonyították, hogy a víziszárnyasok garatában és nyelőcsövében nincs érzőideg, így semmiféle szenvedést nem éreznek tömés közben. Az is bebizonyosodott, hogy nem kórosan megnagyobbodott májról van szó, a madarak a májukban tárolják a felesleges élelmet rosszabb időkre.

Bárány László szerint ugyanakkor az állatvédők működése is felvet kérdéseket. „A Négy Mancs hét országban működtet állatvédő szervezetet, de nem tudunk arról, hogy akár egyben is tényleges állatvédelmi tevékenységet folytatna, tehát például állatmenhelye, vagy hasonló létesítménye lenne. Valódi állatvédelemről itt tehát nincs szó, az aktivistáik az állatokkal nem is találkoznak.”
A Négy Mancs által kezdeményezett ügy mára lecsengett, Európa vásárlói újra rájöttek, hogy szeretnének libamájat enni, és ebbéli szándékukat az Unió is támogatja.

Az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága június végén fogadta el a 2012 és 2015 közötti európai uniós állatjóléti stratégiával kapcsolatos jelentését, amelyben elvetette a hízott libamáj betiltását célzó javaslatot – jelentette be Glattfelder Béla fideszes EP-képviselő a döntést követően, közleményben. A hízott libamáj így az uniós képviselők szerint hagyományos mezőgazdasági terméknek minősül, ezért az unió Lisszaboni Szerződése védelme kiterjed rá. A védelemnek bizonyára nem csak gasztronómiai, és kereskedelmi okai vannak: azon túl, hogy a libamáj fontos magyar exportcikk, az ágazat több ezer, jórészt hátrányos helyzetű vidéki térségben élő embernek biztosít megélhetést Magyarországon. (Vasárnap Reggel – B. L., világgazdaság Online)