Molekulák

E cikk írásakor már egy hete magunk mögött hagytuk a SIRHA Budapest kiállítást. Fantasztikus három nap volt.

A cikk a Trade magazin 2026/04. lapszámában olvasható.

Sokat készültünk az idei kiállításra is: előtte két nagy terjedelmű lapszámmal, a helyszínen pedig a 800 nm-es Future Store standon 26 kiállító jelent meg, 10 startupnak biztosítottunk lehetőséget a Startup-szigeten, szuper innovációkat értékeltünk a SIRHA termékversenyében, izgatottan készültünk a megnyitóra, a díjátadókra, az első napi sajtótájékoztatóra, és persze a ma már szokásosnak mondható MMSZ összevont tagozati szakmai találkozónkra – nem kevésbé a közel 1500 regisztrált vendégünkre, valamint az első alkalommal, a Hungexpóval közösen szervezett Kiállítói koktélpartira és egyben a Trade magazin első 20. szülinapi tortás eseményére. A Trade magazin 20 évvel ezelőtt az akkori kiállításon debütált 2006-ban és azóta – mint bizonyos molekulák – összetartozunk…

Az egyik legkedvesebb meglepetés már az első napon a végeláthatatlan tömeg érkezése volt – hiszen csak nagyon régi emlékeimben él ilyen komoly érdeklődés egy itthoni élelmiszeripari kiállítás iránt. Pedig szerintem az egyik legizgalmasabb és legértékesebb találkozóhely egy szakmai kiállítás, hiszen látleletet kapunk a piac aktualitásairól, az innovációkról, fejlesztési irányokról és persze a területhez tartozó technológiákról is.

Minden évben részt veszünk legalább egy külföldi élelmiszeripari kiállításon, van, hogy többön is. Közel 10 ország sajtóját figyeljük a termékfejlesztések és piaci mozgások viszonylatában, erről minden munkanap publikálunk a hírlevelünkben is – de sokkal jobb mindezt személyesen látni, megtapasztalni. Főleg az élelmiszeriparban, ahol a trendek folyamatosan változnak, és mindenki azt próbálja kutatni, hogy milyen fejlesztésekkel tudja a vásárlókat magához „láncolni”, hogy hogyan változik az ízlésük, érdeklődésük, és mit kínál mindehhez aktuálisan a piac.

Valamikor, nem is olyan régen olvastam egy kutatást, amelyet a BarabásiLab készített „Flavor Network”, vagyis Ízhálózat címmel. A lényege, hogy hálózattudományi módszerekkel vizsgálták, miért működnek jól bizonyos alapanyag-párosítások a gasztronómiában.

Az eredmény arra világított rá, hogy azok az alapanyagok illenek össze leginkább, amelyek sok közös ízkémiai molekulát tartalmaznak. A kutatás kitért a kulturális különbségekre is, miszerint a nyugati konyhák, beleértve a magyart is, a hasonló kémiai profilú összetevőket kombinálják össze, míg a kelet-ázsiai konyhák inkább az eltérő molekuláris hátterű alapanyagokra építenek. Ez magyarázza az elsőre meglepő, de működő párosításokat is.

Az ízhálózat-megközelítésről úgy tartják, hogy a későbbiekben segíthet az egészségesebb, kevésbé feldolgozott táplálkozásban, a fenntartható alapanyag-helyettesítésben, valamint abban, hogy az egészséges ételeket ízletesebbnek érezzük. Ennek egy további projektje a Foodome, amely megmutatja, hogy milyen molekulák vannak az ételeinkben, és ezek hogyan hatnak a szervezetünkre (gyulladás, immunrendszer, anyagcsere stb.).

Ma már tudjuk, hogy a hosszú élet titka elsősorban a táplálkozásunkban keresendő és az elfogyasztott molekulákban. Így aztán egyre értékesebbé válik a fogyasztók számára mindaz, amiről elmondható, hogy támogatja az örök fiatalság és hosszú élet iránti vágyukat. A tudomány folyamatosan tárja fel a molekulák hálózatának egyre fontosabb szerepét – az olyan kiállítások pedig, mint a SIRHA, abban segítenek, hogy a cégek hálózatának szintjén mindez terjedni tudjon az aktív üzleti kapcsolatok által.

Olvasson bennünket továbbra is!

Üdvözlettel:

Hermann Zsuzsanna, főszerkesztő