Módosulhat az agrárkamarai törvény

Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága – a képviselők többségi szavazatával, egy tartózkodás mellett – tárgysorozatba vette az agrárkamarai törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény módosítására Jakab István (Fidesz) és Győrffy Balázs (Fidesz) honatyák tettek indítványt.
Mint Jakab István mondta: azért nyújtották be az indítványt, mert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) informatikai rendszere alkalmassá vált arra, hogy a különböző közhiteles adatbázisokból a kamarai tagokra vonatkozó adatokat vegyen át. Így teljeskörűvé válhat a NAK tagi nyilvántartása.
Hozzátette: ezzel a tagok részére nyújtható szolgáltatások köre is bővül, illetve az ügyintézés gyorsabbá, rugalmasabbá válik. Mindennek alapján szükségessé vált a tagnyilvántartás szabályainak törvényi rendezése, valamint az adatkezelési szabályok lefektetése. Továbbá a javaslat több rendelkezése a földbizottsági feladatok szabályozását tartalmazza.
A testület meghallgatta az élelmiszerlánc-biztonságról, valamint az agrárágazat 2015-ös helyzetéről szóló jelentéseket hallgatta meg, amelyeket többségi szavazással (kettő, illetve egy tartózkodás mellett) elfogadott.
Bognár Lajos országos főállatorvos, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) helyettes államtitkára az élelmiszerlánc-biztonság 2015-ös helyzetéről szólva kiemelte: az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia tíz évre határozza meg a célkitűzéseket ezen a területen; vagyis a nyomon követhetőség, az átláthatóság kifejezetten fontos szempontok, az élelmiszerlánc-biztonság javítását pedig a kockázatok csökkentésével lehet elérni. Ez utóbbinak két fontos szegmense van: a társadalmi tudásmenedzsment folyamatos fejlesztése és az állam hatósági funkcióinak megerősítésével a kockázatok kezelése.
A társadalmi szemlélet formálásában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) számos programot és kampányt indított például a mindennapi táplálkozást érintő higiéniai és élelmiszerlánc-biztonsági kérdéseket érintő témákban. Erre a szervezet honlapját, zöld számát és különféle kiadványokat, például a „Konyhaszigetet” használták az ismeretek széles körű terjesztésére.
A NÉBIH laboratóriumai 2015-ben több mint 2 millió vizsgálatot végeztek el, ami mintegy 30 százalékkal haladja meg az előző értéket. Például a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatósága 2015-ben összesen 703 ellenőrzést hajtott végre. Ez mintegy 2000 tonna élelmiszert érintett. A megindított eljárások során több mint 332 millió forint bírságot szabtak ki.
Tavalyelőtt a megyei kormányhivataloknál 6,6 milliárd forint, a Nébih-nél a megyei kormányhivatalokra kiterjedő fejlesztésekkel együtt 4,84 milliárd forint felügyeletidíj-bevételt lehetett felhasználni – közölte az országos főállatorvos.
Feldman Zsolt, az FM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy 2015-ben a magyar agrárgazdaság helyzetét alapvetően befolyásolták a kedvezőtlen időjárási körülmények. Ezért az ágazat a gazdasági növekedéshez – az előző két év magas bázisa következtében – nem járult hozzá pozitívan.
De a mezőgazdaság kibocsátása az időjárási problémák, és a nemzetközi piaci zavarok ellenére 2015-ben az előző évi rekordszinten maradt. A kibocsátás folyó alapáron számított 2453,5 milliárd forintos értéke 0,3 százalékkal haladta meg az előző évit. Az élelmiszeripar teljesítménye 2015-ben viszont dinamikusan, az előző évihez hasonló mértékben bővült. Az ágazat kibocsátása 2015-ben folyó áron 2833,4 milliárd forint volt, változatlan áron 4,3 százalékkal emelkedett – közölte a helyettes államtitkár. (MTI)