Módosított munkaviszonyok

Védettek a kismamák, de már arra is van megoldás, ha csak a felmondás után jelentik be terhességüket. Változott
a pihenőidő és vasárnapi munkavégzés, illetve a kiküldetések szabályozása is.

Az Országgyűlés nyáron elfogadta a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvényt, mellyel változtak a Munka Törvénykönyvének egyes rendelkezései is.

Felmondási tilalmak

A várandós kismamák és a reprodukciós eljárásban részt vevők eddig és ezután is abszolút védettséget élveznek a felmondás alól. A Munka Törvénykönyve annyiban módosult, hogy a várandósságra mint felmondási tilalomra a munkavállaló csak akkor hivatkozhatott, ha a körülmény fennállásáról a munkáltatót előzetesen tájékoztatta. Az új szabályozás azonban lehetővé teszi, hogy a munkáltató a felmondást utólag, a tájékoztatástól számított 15 napon belül írásban visszavonhassa, amennyiben a munkavállaló a munkáltatói felmondást követően tájékoztatja várandósságáról vagy arról, hogy emberi reprodukciós eljárásban vesz részt. Ezt a szabályozást azért vezette be a jogalkotó, hogy a munkáltatót önhibáján kívül ne lehessen felelősségre vonni a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt.

Továbbá a Módosító Törvény értelmében már mindkét szülőt megilleti a védelem a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt.

Pihenőidő

2017. január 1-től változnak a napi pihenőidő szabályai is. Az új szabályok értelmében két egymást követő napi pihenőidő együttes tartama legalább 22 óra. Így egy 11 óránál rövidebb napi pihenőidőt mindenképpen egy 11 óránál hosszabb napi pihenőidőnek kell követnie.

Törlésre kerül az a rendelkezés, amely kimondta, hogy a készenléti jellegű munkakörben dolgozó munkavállalók nem oszthatók be szombati munkavégzésre, amennyiben a következő vasárnapra be lettek osztva. A törvényhozó a döntést azzal indokolta, hogy a fenti szabály nem állta ki a gyakorlat próbáját, és alkalmazása problémákat okozott.

Külföldi kiküldetés

Az uniós jogharmonizáció keretében került módosításra a kiküldetések szabályozása, melynek célja, hogy az egyik tagállamból a másikba történő ideiglenes kiküldés során se érje hátrányos megkülönböztetés a munkavállalót. Így a hazánkba küldött tagállami állampolgárnak minden esetben részesülnie kell a hazai minimumszabályok által nyújtott juttatásokból, akkor is, ha a kiküldött munkavállaló saját államában a juttatás alacsonyabb mértékű.

A Deloitte elemzéséből az is kiderül, hogy bővülnek az adatszolgáltatási kötelezettségek külföldi kiküldöttekkel kapcsolatban. Az új szabályozás célja, hogy az Európai Gazdasági Térség tagállamai között mozgó munkaerővel kapcsolatban az illetékes hatóságok naprakész információkkal rendelkezzenek.

A munkaügyi ellenőrzések elősegítését és az egyes tagországok munkavállalókra kedvezőbb munkajogi szabályainak alkalmazhatóságát is segíti az az újonnan életbe léptetett rendelkezéscsomag, amely előírja a térség bármely államában honos munkáltató számára, hogy a külföldi kiküldetés szerinti ország hatóságainak külön erre a célra rendszeresített informatikai rendszerén keresztül regisztrálja azon munkavállalóit, akik szolgáltatási szerződés vagy a cégcsoporton belüli kiküldetés keretében a jogi foglalkoztató honosságától eltérő országban dolgoznak. Az új szabályozás értelmében újonnan Magyarországra küldött munkavállaló esetében a fenti nyilatkozattételi kötelezettség legkésőbb a magyarországi munkavégzés kezdő napján beáll, míg a már az új szabályok hatályba lépésekor Magyarországon foglalkoztatott munkavállalók esetén 2016. augusztus 31-ig van lehetőség ezen nyilatkozat jogkövetkezmény nélküli megtételére.

A Deloitte szakértői továbbá emlékeztetnek arra is, hogy a Munka Törvénykönyvének új szabályai értelmében az Európai Gazdasági Térség tagállamain kívüli országból érkező kiküldöttek esetén is további adminisztratív kötelezettségek terhelhetik a külföldi munkáltatót, és a hatályos rendelkezések a fogadó vállalatra, esetünkben a magyar cégekre is számos kötelezettséget szabnak ki.