MNKSZ: A pandémia hatására erősödött a tagok közötti összetartás

– Mire volt elég a 2. és a 3. hullám között eltelt idő? Hiszen nem volt egy egész év arra, hogy a rendes kerékvágásba visszazökkenjen mindenki.

Neubauer Katalin
főtitkár
MNKSZ

– Valóban nem volt túl hosszú idő a fellélegzésre. Bár vártuk, hogy egy év után visszarendeződik minden, a fogyasztók körében komoly bizonytalanság volt érezhető, ami meglátszott a vásárlásokon. Karácsony előtt sokkal kevésbé voltak költekezők a családok, mint korábban, aminek nyilvánvaló oka volt, hogy a családok szinte nem is tudtak találkozni. A család- és rokonlátogatások elmaradtak, és ez nagyban befolyásolta a játékforgalmat.

Az éremnek azonban két oldala van. A veszteségekkel szemben pozitív fejlemény, hogy sokkal őszintébb kapcsolat alakult ki a szövetség tagjai között. Nagyon sok gyors megoldást igénylő ad hoc probléma merült fel az elmúlt időszakban. Mi a Szövetségnél igyekeztük arra ösztönözni a tagokat, hogy a nehézségeket és azok megoldása kapcsán felmerülő gondolataikat osszák meg velünk és egymással is.

Ebből olyan jó és aktív kommunikációáramlás alakult ki, ami a pillanatnyi kihívásra gyors reflexiót tett lehetővé a tagság körében. Így sokkal jobban tudták kezelni a napi változásokat, óriási segítséget nyújtott a tagok aktív hozzájárulásából kialakuló információs bázis. Volt szó többek között arról, hogyan lehet a műszakokat kellően elkülöníteni ahhoz, hogy ne álljon le egy egész bolt működése egyetlen megbetegedés okán; de a bejáratnál való fertőtlenítés; a beengedhető vásárlószám ellenőrzése kapcsán is az egyes hálózatok gyakorlata alapján adtunk át ötleteket.

Nagyon bízunk benne – különösen így a Közgyűlés előtti napokban –, hogy ezt a jelenlegi hozzáállást hosszabb távon is meg tudjuk tartani, mert a magyar kereskedelem akkor lesz képes fejlődni, ha mind szakmailag, mind erkölcsileg támogatjuk egymást. Iszonyatos nyomás nehezedik a hazai kereskedőkre, nagyon nehéz tartani a bástyákat a komoly piaci erővel, hatalmas tudással és tőkével rendelkező piaci versenytársakkal szemben. Ahhoz, hogy vágyainknak megfelelően képesek legyünk velük mindig versenyben maradni, az eddigieknél is komolyabb összefogásra lesz szükség.

– Az idei lezárás már talán nem érintett mindenkit váratlanul. Miből adódnak most a nehézségek?

– Tény, hogy a kereskedők sokkal jobban fel voltak készülve, de meglehetősen nehéz volt a húsvéti időszak előtt lehúzni a rolót. Főleg a ruházati és cipőkereskedőket érintették az intézkedések, akik a készleteket már hosszú hónapok óta „utaztatták”. Félő, hogy ha megint rajtuk marad például a tavaszi készlet, hogyan és miből tudják finanszírozni a forrásországokból hamarosan útnak induló őszi kollekciókat.

Ugyanakkor az élelmiszer-kereskedőknek is megvannak a maguk problémái – gondoljunk csak az idősáv, vagy az egyszerre beengedhető vevőszám korlátozásra. De egyre nagyobb kihívást jelent a maszkviselés betartatása is. Ez utóbbit ma már nagyon nehéz elfogadtatni a vevőkkel, hiszen az esetszámok tartós csökkenésével lazul a fegyelem, ezt mindenki látja. Most ugyan a vendéglátás került az ellenőrző szervek figyelmének középpontjába, de a kereskedelmi vállalkozások feje fölött továbbra „sem napos az ég”, erős a büntetéstől való félelem.

– A kereskedőket érintő szabályok nyilván gyakoribb ellenőrzést is magukkal vonnak. Mi a Szövetség és a tagok tapasztalata ezt illetően? Tud a Szövetség bármilyen módon segíteni?

– Nagyon jó a kapcsolatunk az ITM kereskedelemért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkárságával, és lehetőségünk van olyan gyakorlati dolgokról, felmerülő kérdésekről, nehézségekről egyeztetni az illetékesekkel, amelyeket az élet ad hoc dob fel.

Egy egyszerű példa erre: fogyasztóvédelmi ellenőrzés során az ellenőr úgy gondolta, hogy az egyszerre beengedhető vevőlétszám számítási alapjául szolgáló 10 négyzetmétert úgy kell értelmezni, hogy le kell vonni az eladótér területéből az ott kihelyezett berendezések – hűtők, gondolák, displayk – területét. A jegyzőkönyvben ez ugyan nem szerepelt, de a boltost figyelmeztették, hogy a legközelebbi ellenőrzés során elvárják e gondolatmenet alapján a beengedhető vevők létszámának korrekcióját. Amikor a Szövetség egyik tagja ezt a problémát jelezte felénk, azonnal tájékoztattuk a Minisztériumot, így a félreértés gyorsan tisztázódott. Ez újfent jól példázza egyébként az őszinte és nyílt párbeszéd jelentőségét abban, hogy a rendszer kisebb energiaráfordítással mentesülhessen az esetleges túlkapásoktól.

– Sikerült tavaly óta az MNKSZ-nek áttörést elérnie a kormányzatnál az üzlethelyiségek bérlői és bérbeadói közötti jogszabályi háttér tisztázásában?

– Igen, hiszen idén márciusban a lezárás kapcsán a Kormányzat már a tavalyi szabályozással szemben nem úgy rendelkezett, hogy a vásárló nem mehet be az üzletbe, hanem úgy, hogy az üzletet be kell zárni. Ezen az egyetlen mondaton elképesztően sok múlt, és a Szövetség ezen nagyon sokat dolgozott. A bérleti díjak tekintetében az alapkonfliktus ugyanis főleg a vonatkozó rendelkezés megfogalmazásából eredt, hiszen azzal, hogy az üzleteket immár be kellett zárni, a bérbeadóknak változott a jogalapja a bérleti díjak követelésére.

A bérleti díj kérdése egyébként egy rendkívül nehéz, folyamatosan napirenden lévő téma. A bevásárlóközpontokban a bérleti szerződés a magyar kereskedők számára négyzetméter alapon megállapított bérleti díjat ír elő, míg egy vevőmágnesként működő nagy multinál ez árbevétel-arányosan kerül megállapításra. Ha valakinek utóbbi esetben nulla az árbevétele, annak a 30%-a is nulla, tehát boltzár esetén nem fizet bérleti díjat. Míg, ha valakinek a bérleti díj négyzetméter alapon van meghatározva, akkor nulla árbevétel esetén is a bérleti díj 100%-val tartozik. Szerintünk ez nem méltányos, és ennek a meglátásunk szerint rossz gyakorlatnak sajnos már most látszanak a következményei: nem minden magyar ruházati, divat-, vagy cipő-kiskereskedő, de bármilyen más ruházati kiegészítőkkel foglalkozó kereskedő fogja túlélni a pandémiát. A valós veszteségekről talán ősszel többet tudunk majd mondani.

Mindazonáltal üdvözöljük, hogy a Kormányzat – a bérbeadóknak példát mutatva – elengedte az önkormányzati és állami tulajdonban lévő üzleti bérlemények tekintetében a 2021. márciusi és áprilisi bérleti díjakat. Ez nagyon komoly segítséget jelentett.

– A vidéki, kistelepüléseken működő kereskedelmi egységeknek más problémái vannak. Lát a Szövetség e nehézségekre gyógyírt?

– Az idei évben nagyon fontos mérföldkőhöz érkeztünk, ami újfent többéves munkánk eredménye. 2021 áprilisában egy új pályázati lehetőség nyílt meg: a kistelepülések kiskereskedelmi fejlesztése című Magyar Falu Program keretében, amely 48 milliárd forint keretösszeget bocsát ilyen célú fejlesztésekre rendelkezésre. Pályázni egészen június 12-éig lehet.

E lehetőség érdekében az MNKSZ 2018 óta komoly erőfeszítéseket tett. Gyakorlatilag részletesen kidolgoztunk egy olyan fejlesztési koncepciót, amely a kisebb települések fenntartható élelmiszer-ellátását lenne hivatott szolgálni. A tapasztalatok szerint nagyon sok – talán már 300-nál is több – település már alapellátást biztosító élelmiszer-kereskedelmi egység nélkül éli a mindennapjait. A kormányzati szándék e helyzet megváltoztatására már korábban is megvolt, de a téma idén tudott csak a figyelem előterébe kerülni. Ráadásul talán nem utoljára, hiszen úgy értesültünk, hogy ha a támogatási keretösszeg kimerül, tehát a pályázatra van kereslet, akkor az a jövőben is benn maradhat a Magyar Falu program költségvetésében.

– Miben látja a lehetőséget a Szövetség a kistelepülések kereskedelmének fejlesztése terén?

– Nem gondoljuk, hogy egy rosszul, gyengén, nem hatékonyan, fejlődés nélkül üzemelő kereskedelmi egység fenntartható lenne, akármekkora településről is legyen szó. A tevékenységi kör bővítésével, Pikk-Pakk pontként működéssel vagy gyógyszerkészítmények forgalmazásával, akár postai szolgáltatások átvállalásával, informatikai fejlesztésekkel, energiahatékony eszközök beszerzésével élhetőbbé válhatnak egy kistelepülésen üzemelő kereskedelmi vállalkozás mindennapjai. //