MNB: tavaly a legtöbb ingatlanpiaci befektetés az irodai és a kiskereskedelmi szektorba érkezett
A magyarországi kereskedelmi ingatlanpiacon 28 százalékkal csökkent a befektetési forgalom tavaly, értéke nem érte el az 1 milliárd eurót, miközben továbbra is az irodai és a kiskereskedelmi szektorban születik a legtöbb ügylet – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója csütörtökön online sajtótájékoztatón.

A kiskereskedelmi szektort befolyásoló makrogazdasági tényezők alapvetően kedvezőtlenek
Nagy Tamás arra is kitért, hogy 2022 negyedik negyedévében az állam által indított építkezések éves szinten 43 százalékkal mérséklődtek, amit a magánszektor által kezdett építkezések, beruházások csak részben tudták kompenzálni. Ez utóbbi hajtómotorját az új fejlesztések adták.
Kiemelte, hogy az irodapiacon tavaly több mint 200 ezer négyzetméternyi irodaterületet adtak át, miközben a piac több mint 100 ezer négyzetméternyi területet tudott felszívni. Így az év végére 11 százalékra emelkedett a kihasználatlansági ráta, ami idén az első negyedévben további 1 százalékponttal nőtt.
Nagy Tamás számításai szerint a 2023-ra tervezett átadási volumen és az attól mérsékeltebb kereslet alapján az irodapiacon ez a ráta az év végére elérheti akár 13,5 százalékot is, ami még érdemben elmarad a kritikus szinttől – tette hozzá az MNB igazgatója.
Közölte, a kiskereskedelmi szektort befolyásoló makrogazdasági tényezők alapvetően kedvezőtlenek. Ugyanis a kiskereskedelem olyan kockázatokkal szembesül, amire az elmúlt években nem volt példa: egyszerre magas az inflációs nyomás, miközben a reálbérek és a kiskereskedelmi forgalom pedig visszaesett.
Kiemelte még az ipar-logisztika jelentőségét is, amely slágertermék volt a beruházók, fejlesztők körében a koronavírus-járványt követően. A szektorban 2021-ben és 2022-ben is historikus csúcsra emelkedtek az új átadások és a kereslet. Az ipar-logisztika területén a kihasználatlansági ráta a tavaly elért 3,8 százalékról, az új fejlesztések átadásával 2023 első negyedévében 6 százalék közelébe emelkedett.
Országosan a következő években csaknem 1,5 millió négyzetméternyi új fejlesztés átadása várható. Eltolódást figyeltek meg az iparstruktúra változásával összefüggésben: a fejlesztések vidéki fókuszt kaptak. Ezek nagyrészt a keleti országrészben a debreceni, kecskeméti, miskolci járműipari, illetve elektromos ipari beruházásokhoz kapcsolódnak – mondta Nagy Tamás.
Kapcsolódó cikkeink
MBH-elemzés: A vártnál jobb GDP adatokat közölt a KSH
2025 második negyedévében a KSH által közzétett GDP adatok az…
Tovább olvasom >A békéhez köti a gazdaság növekedését az NGM
Amíg tart a háború, addig ez a növekedési ütem a…
Tovább olvasom >K&H Elemzői kommentár: Halvány életjelet adott magyar gazdaság
A második negyedévben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, valamint kiegyensúlyozott…
Tovább olvasom >További cikkeink
OKSZ: A kiskereskedelem nem felelős az emelkedő árakért
A kiskereskedelmi forgalom júniusi 3 százalékos – éves emelkedése az…
Tovább olvasom >A legnagyobb hazai webshopok oldalainak a karbonlábnyomát mérte meg a magyar startup
Tizenhat hazai webshop oldalának karbonlábnyomát mérte meg a Carbon.Crane, az…
Tovább olvasom >Tovább erősödött a magyar termék védjegyek szerepe
Az élelmiszerek esetében a vásárlók 86,6 százaléka előnyben részesíti a…
Tovább olvasom >