MNB: októberben az inflációs alapmutatók is csökkentek
Októberben – amellett, hogy 0,3 százalékponttal 2,2 százalékra csökkent az éves infláció, és január óta először mérséklődött gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól megszűrt éves maginfláció – 0,2 százalékponttal 2,7 százalékra, estek az infláció mélyebben rejlő folyamatainak jelzésére szolgáló alapmutatók is – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzéséből.
Az indirekt adóktól megtisztított maginfláció április óta először csökkent a múlt hónapban 0,3 százalékponttal 2,3 százalékosra, a keresletérzékeny termékek inflációja pedig március óta emelkedett, mielőtt októberben 0,2 százalékpont eséssel 1,8 százalékosra mérséklődött. A ritkán változó árú termékek inflációja is 0,3 százalékponttal csökkent 2,0 százalékosra.
Az inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatók tehát 2 százalék körül alakulnak, amivel továbbra is érdemben elmaradnak a maginflációtól – összegezte a jegybank.
Az MNB elemzése szerint az infláció októberi mérséklődését az iparcikkek és az üzemanyagok árindexének csökkenése okozta, míg a volatilisebb, költségváltozásokra érzékenyebb élelmiszer- és energiaárak, illetve a keresletérzékeny termékek közel azonos mértékben hatottak az áremelkedés irányába.
Az iparcikkek szezonálisan igazított árai – a tartós és a nem tartós iparcikkeknél egyaránt – csökkentek az előző hónaphoz képest, amihez a bázishatások is hozzájárultak. A termékkör árazását a mérsékelt importárak árleszorító hatása, valamint a folyamatosan élénkülő belföldi kereslet kettős hatása alakítja – tette hozzá az MNB.
A feldolgozott élelmiszerek – szezonálisan igazított és adószűrt – árai szeptemberhez képest a korábbi hónapoknál lassabban emelkedtek, döntően a tej és a tejtermékek folytatódó áremelkedése nyomán. A nyers élelmiszerek drágulását pedig elsősorban a zöldségek okozták.
A piaci szolgáltatásoknál a tavalyinál alacsonyabb árdinamikát mért az MNB, amit főként az egészségügyi szolgáltatások, illetve a kábeltévé előfizetések árának alakulása magyaráz. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Árstopok és gazdasági intézkedések Közép-Európában: egyre több ország védekezik az infláció ellen
Miközben Magyarországon ismét napirendre került az árstopok bevezetése, Lengyelországban az…
Tovább olvasom >Működne Magyarországon a boltok elleni bojkott?
Az elmúlt napokban egyre nagyobb figyelmet kapott az a közösségi…
Tovább olvasom >K&H: kis pénzből nagy eredmény
Ki gondolná, hogy már havi néhány ezer forint félrerakásával is…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >