MNB: a kkv-szektor felzárkózása 3-5 százalékponttal növelné a GDP-t

Ha a magyar kis- és középvállalati (kkv) szektor termelékenysége elérné a régió átlagát és közelítene a nagyvállalatokéhoz, akkor a jegybank becslése szerint ez 3-5 százalékkal növelné a magyar bruttó hazai terméket (GDP) – mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója egy konferencián hétfőn Budapesten.

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara által szervezett, A magyar külgazdaság helye a gazdaságpolitikában című konferencián az ügyvezető igazgató hozzátette: ezt segíti egyebek mellett a vállalati nyereségadó mérséklése, a jövedelmek adóterhelésének csökkentése. Úgy vélte, ebbe az irányba érdemes továbbmenni, az szja és a járulékok csökkentésére érdemes használni a költségvetési mozgástér egy részét. Lengyelországban még mindig sokkal alacsonyabb az adóterhelés – jegyezte meg.

Kitért arra, hogy Magyarország hosszú távú felemelkedését nem az olcsó munkaerő biztosítja, az alacsony bérek termelékenységi hátrányt jelentenek, mert elvándorol a munkaerő. Hozzátette: a lakosság számához viszonyított elvándorlási arányban Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el az uniós tagállamok között. A felzárkózás egyik alapja a magasabb tudástőke megszerzése, azaz jól meg kell fizetni a mérnököket, fejlesztőket – mondta.

Martonyi János egyetemi tanár, volt külügyminiszter hangsúlyozta: az Európai Uniónak stratégiai önállóságra van szüksége. Úgy vélte, ehhez kellenek a védelmi, katonai képességek is. Elmondta, világossá kell tenni, mit akar az integráció, nem pedig a külső hatásokra reagálni. Közölte, a fellépés eszközei adottak az unió számára a kereskedelempolitikában, most az amerikai időleges vagy látszólagos visszavonulással Ázsiában különleges lehetőséget kapott az integráció. Számos példa mutatja, hogy a gazdaságfilozófiai és fejlettségi különbségek, földrajzi távolság ellenére is tud kötni az unió kereskedelmi megállapodásokat – mondta.

Palócz Éva, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke, a Kopint Tárki Zrt. vezérigazgatója kiemelte, a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémája, hogy a kkv-k továbbra is nagyon kevéssé képesek exportálni. Számukra a belföldi felhasználás csökkenésekor az export lenne a mentőöv, de nem tudtak bővülni, részben termékeik vagy szolgáltatásaik alacsony versenyképessége, vagy a hiányzó piaci ismeretek miatt – mondta.

Elmondta, hogy az utóbbi 10 évben nem volt jelentős változás a magyar export szerkezetében a diverzifikációt, keleti nyitást előtérbe helyező külgazdasági stratégia meghirdetése ellenére. Hozzátette, a kelet-közép-európai országok vannak az első hat helyen, 80 százalék körüli az Európai Unió részaránya az exportban. Ennek oka, hogy főleg innen áramlik jelentős külföldi működőtőke a régióba, ami az exportot lebonyolítja – mondta.

Szép-Tüske Rita, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) külkereskedelmi főosztályának vezetője elmondta, az export bővülése idén sem áll meg, a várakozások szerint eléri a 100 milliárd eurót a tavalyi 93 milliárd után.