MNB: emelkedett a kihasználatlansági ráta az év első felében a hazai kereskedelmi ingatlanpiacon, de bővülhet az ingatlanállomány

A kihasználatlansági ráta a második negyedévben 8,6 százalékra emelkedett

Winkler Sándor főosztályvezető a bank legfrissebb Kereskedelmiingatlan-piaci jelentését ismertetve elmondta, az irodapiacon 6,4, míg az ipar-logisztika piacon 13 százalékkal bővülhet a meglévő ingatlanállomány a következő két-két és fél évben, így ezen piacokon előbbinél egy éven belül, míg utóbbinál két éven belül már a túlkínálat kockázata is megmutatkozhat.

A budapesti irodapiacon 2023 első félévében a teljes bérbe adott irodaállomány-változás negatív volt, az új átadásokkal pedig 12,6 százalékra emelkedett a kihasználatlansági ráta – fogalmazott, megjegyezve, ennek a tendenciának az emelkedése várható.
Kifejtette, a bruttó kereslet szintje még mintegy 15 százalékkal elmarad a koronavírus-járványt megelőző átlagos szintekhez képest. A teljes budapesti irodaállomány mintegy 6,4 százalékát kitevő irodaterület áll jelenleg fejlesztés alatt, további fejlesztések érdemben azonban már nem kezdődnek.

Budapest és agglomerációjának ipar-logisztika piacára kitérve a főosztályvezető arról beszélt, az irodapiachoz hasonlóan ebben a szegmensben is alacsony volt a nettó piaci felszívás az év első felében, mindezek mellett pedig rekordvolumenű új átadás történt ebben az időszakban.

A kihasználatlansági ráta a második negyedévben 8,6 százalékra emelkedett, ez a növekedés folytatódott és 10 százalékon állt meg a harmadik negyedévben – mondta. Megjegyezte, ez a szint a historikus átlagtól még elmarad, régiós összevetésben már magasnak tekinthető.

Az állomány 13 százalékát kitevő fejlesztés átadása várható 2023-ban és 2024-ben, mindez pedig a kihasználatlansági ráta növekedését vetíti elő – számolt be az MNB főosztályvezetője. Mint elmondta, a jelentés szerint országos kitekintésben összesen 2,7 millió négyzetméternyi ipari-logisztikai ingatlan átadása várható idén, különösen a keleti országrészben várható jelentős bővülés ebben a szegmensben.

A szállodaipari ágazatban a meglévő szállodai kapacitás a várható átadásokkal idén mintegy négy százalékkal bővülhet – jegyezte meg.

Winkler Sándor elmondta, a makrogazdasági környezet ugyanakkor nem volt támogató a hazai kereskedelmi ingatlanpiacra, az infláció általános fordulata ugyan pozitív fejlemény, de nemzetközi szinten is elhúzódó dezinflációs időszakra lehet számítani.
Éves összevetésben a hazai GDP a második negyedévben 2,4 százalékkal csökkent, az MNB gazdasági aktivitási indexe alapján negyedik negyedévtől azonban már újra pozitív tartományban alakulhat a növekedés – értékelt Winkler Sándor.

Kifejtette, a csökkenő reálbérek, a kiskereskedelmi forgalom mérséklődése, és az alacsony szintű fogyasztói bizalom kihívást jelent az ingatlanszektor több szereplője számára, a szállodaszektor számára pedig elsősorban a belföldi vendégforgalom mérséklődése jelent kihívást.

A foglalkoztatás ugyan magas szinten van, viszont az irodaszektor számára a tartós hibrid munkavégzés az irodakereslet-csökkenés kockázatát hordozza, a finanszírozási költségek és az ingatlanpiaci hozamok emelkedése kihívást jelentenek a szektor szereplői számára – tette hozzá Winkler Sándor.

Az MNB főosztályvezetője elmondta, a jelentés szerint „az elsődleges ingatlanpiaci hozamok emelkedése miatt Budapesten 19 százalékkal csökkenhetett az értékeltség, ami a nyugat-európai nagyvárosok értékkorrekciójához áll közelebb”. A projekthitelezési feltételek már nem szigorodtak tovább, – folytatta -, a bankok – még előretekintve is – projekthitelek iránti kereslet várható csökkenéséről számoltak be.

A tájékoztatón a főosztályvezető kiemelte, a hazai kereskedelmi ingatlanpiac kitettsége sokkal alacsonyabb az elmúlt válságban tapasztalhatóhoz képest, így a hazai bankrendszer sokkellenálló képessége erős, és a tőkeellátottsága is megfelelő az ingatlanpiacról érkező esetleges kockázatok kezeléséhez.