MNB-elemzés: 4%-kal nőttek az árak májusban, ami megfelelt a várakozásoknak

A havi árváltozás részletei alapján a vártnak megfelelő irányú elmozdulásokat mért a KSH, azonban a mértékek a várakozásunktól némileg eltértek. A járműüzemanyagok árcsökkenése 4,4%-os volt a vizsgált hónapban, ez nagyobb az általunk várt 3,5%-os csökkenésnél, míg a háztartási energia árában a vártnál (-1,5%) szerényebb, 0,9%-os csökkenést mutatott ki a KSH. A ruházkodási cikkek esetében kisebb árcsökkenést jelentett a statisztikai hivatal. Az élelmiszereknél stagnálás közeli értéket vártunk, ebben a kategóriában 0,1%-os árcsökkenést közölt a KSH. A szolgáltatásoknál 0,9%-os havi drágulást mértek, ami meghaladta a várakozásunkat erre a kategóriára. A hírközlésben megfeleződött a havi drágulás mértéke (0,6%), a fel nem sorolt szolgáltatások esetében is érdemben mérséklődött, azonban továbbra is magas, 2,4%-os volt a drágulás áprilishoz képest.

Az inflációs részadatokat éves szinten vizsgálva a kosáron belül 30%-os súlyt kitevő élelmiszerárak májusban is változatlanul 1%-kal nőttek, ami részben bázishatások, részben pedig az egyre szélesebb körű árcsökkentések eredménye. Az infláción belül 8%-os súllyal szereplő szeszesitalok és dohányáruk 3,5%-kal, a 4%-os súllyal szereplő ruházkodási cikkek árai 4,7%-kal nőttek, míg a 8%-os súlyt képviselő tartós fogyasztási cikkek árai 1,7%-kal csökkentek. Az 5%-os súllyal szereplő háztartási energiaár 2,4%-kal csökkent, a 19%-os súlyt képviselő egyéb cikkek (gyógyszer, testápolás, kulturális cikkek, lakásfelszerelés) és üzemanyagok összevont árkategória 5,1%-kal emelkedett, ezen belül az üzemanyagárak 9,2%-kal drágultak. A 26%-os súllyal a második legnagyobb kategóriát jelentő szolgáltatások áremelkedése 9,5%-ot tett ki ismét májusban, ami még mindig magasnak számít.

Kilátások

A dezinflációs folyamat az általunk vártnak megfelelően már áprilisban megtört, májusban is számítani lehetett az éves inflációs index emelkedésére, az infláció azonban még az MNB inflációs célsávjában maradt. Továbbra is tartjuk előrejelzésünket, miszerint éves átlagban 4,1% lehet az idei inflációs ráta. Bár továbbra is az valószínűsíthető, hogy év végére a májusi szinthez képest érdemben magasabb infláció alakul majd ki, de kevésbé tűnik valószínűnek, hogy év végére 5% fölé emelkedjen az inflációs index.

A következő hónapokra előretekintve kulcskérdés, hogy hogyan fog alakulni a szolgáltatások árindexe. Ebben a kategóriában továbbra is magas, 0,9%-os havi drágulást mért a KSH, ugyanakkor arra számítunk, hogy a szolgáltatások drágulása lassulni fog a következő hónapokban, hiszen egyre kevésbé indokolható, hogy a tavalyi éves infláció legyen az alapja az árazási döntéseknek. A szolgáltatások áralakulása mellett a javuló belső kereslet is veszélyeztetheti az évközbeni dezinflációt, miközben a bázishatás is az árak emelkedésének irányába mutat. A nemzetközi élelmiszerárakban is megállt a 2023-as évet jellemző trendszerű csökkenés, és kisebb emelkedésbe váltott a FAO élelmiszerár-indexe, ugyanakkor ennek mértéke elég alacsony egyelőre. Összességében a jelenlegi inflációs előrejelzésünkhöz képest a lefelé, azaz az alacsonyabb infláció irányába mutató kockázatokat erősebbnek látjuk.

A 3%-os jegybanki inflációs cél stabilan fenntartható elérése legkorábban 2025-ben várható, de az éves átlagos infláció még ekkor is 3% fölötti lehet. A májusi inflációs adatok véleményünk szerint nem veszélyeztetik a kamatcsökkentés folytatását, amely a júniusi kamatdöntést követően 6,75%-ra csökkenő jegybanki alapkamatot jelenthet.