MNB: az élelmiszerek áremelkedése is növelte az inflációt
Októberben az éves inflációs ráta 0,5, a maginfláció 0,2 százalékponttal volt magasabb az előző havinál, az infláció emelkedését az okozta, hogy a szabályozott termékek – a távfűtés és az elektromos energia – árcsökkentése belépett a tavalyi bázisba, a maginflációban mért elmozdulást pedig az iparcikkek és a feldolgozott élelmiszerek drágulása okozta – állapította meg a KSH októberi inflációs adatait elemezve kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Az infláció mélyén rejlő tartósan meghatározó folyamatokat megragadni hivatott, az MNB által számított három alapmutató közül kettő emelkedett, egy pedig csökkent szeptemberi szintjéhez képest.
Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 1,1 százalékról 1,3 százalékra, a keresletérzékeny termékek éves inflációja 1,9-ről 2,0 százalékra emelkedett, a ritkán változó árú termékek inflációja pedig 2,0 százalékról 1,8 százalékra lassult októberben. Az MNB értékelése szerint ezzel nem mutatnak érdemi elmozdulást, az alapmutatók szintje pedig változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utal.
Az elmúlt időszakban a keresletérzékeny termékek hozzájárulása az inflációhoz érdemben nem változott, míg a költségváltozásokra érzékenyebb tételek – az élelmiszer és energia – ára összességében az árcsökkenés irányába hatott – emlékeztetett az MNB.
Mind a tartós, mind a nem tartós iparcikkek éves inflációja emelkedett szeptemberhez viszonyítva. Az iparcikkek havi áralakulása ugyanakkor változatlanul mérsékelt dinamikát mutatott az elmúlt hónapokban, amelyet az alacsony importárak árleszorító hatása magyaráz – tette hozzá az elemzés.
A szolgáltatások éves inflációja a szeptemberi 2,0-ról 1,7 százalékosra csökkent októberben, amihez hozzájárult, hogy a tavaly októberi banki díjemelések megjelentek a bázisban.
A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árai nőttek, amihez érdemben a cukor áremelkedése járult hozzá. Az élelmiszerek átfogó árindexét az elmúlt hónapokban érdemben befolyásolta a tejnek és a tejtermékeknek az uniós tejkvóta eltörlése miatt bekövetkezett árcsökkenése.
A nem feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árszintje 0,8 százalékkal növekedett szeptemberhez viszonyítva, amit elsősorban a friss zöldségek áremelkedése magyarázott – hívta fel a figyelmet elemzésében az MNB. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Árstopok és gazdasági intézkedések Közép-Európában: egyre több ország védekezik az infláció ellen
Miközben Magyarországon ismét napirendre került az árstopok bevezetése, Lengyelországban az…
Tovább olvasom >Működne Magyarországon a boltok elleni bojkott?
Az elmúlt napokban egyre nagyobb figyelmet kapott az a közösségi…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >