MNB: az élelmiszerek áremelkedése is növelte az inflációt
Októberben az éves inflációs ráta 0,5, a maginfláció 0,2 százalékponttal volt magasabb az előző havinál, az infláció emelkedését az okozta, hogy a szabályozott termékek – a távfűtés és az elektromos energia – árcsökkentése belépett a tavalyi bázisba, a maginflációban mért elmozdulást pedig az iparcikkek és a feldolgozott élelmiszerek drágulása okozta – állapította meg a KSH októberi inflációs adatait elemezve kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Az infláció mélyén rejlő tartósan meghatározó folyamatokat megragadni hivatott, az MNB által számított három alapmutató közül kettő emelkedett, egy pedig csökkent szeptemberi szintjéhez képest.
Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 1,1 százalékról 1,3 százalékra, a keresletérzékeny termékek éves inflációja 1,9-ről 2,0 százalékra emelkedett, a ritkán változó árú termékek inflációja pedig 2,0 százalékról 1,8 százalékra lassult októberben. Az MNB értékelése szerint ezzel nem mutatnak érdemi elmozdulást, az alapmutatók szintje pedig változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utal.
Az elmúlt időszakban a keresletérzékeny termékek hozzájárulása az inflációhoz érdemben nem változott, míg a költségváltozásokra érzékenyebb tételek – az élelmiszer és energia – ára összességében az árcsökkenés irányába hatott – emlékeztetett az MNB.
Mind a tartós, mind a nem tartós iparcikkek éves inflációja emelkedett szeptemberhez viszonyítva. Az iparcikkek havi áralakulása ugyanakkor változatlanul mérsékelt dinamikát mutatott az elmúlt hónapokban, amelyet az alacsony importárak árleszorító hatása magyaráz – tette hozzá az elemzés.
A szolgáltatások éves inflációja a szeptemberi 2,0-ról 1,7 százalékosra csökkent októberben, amihez hozzájárult, hogy a tavaly októberi banki díjemelések megjelentek a bázisban.
A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árai nőttek, amihez érdemben a cukor áremelkedése járult hozzá. Az élelmiszerek átfogó árindexét az elmúlt hónapokban érdemben befolyásolta a tejnek és a tejtermékeknek az uniós tejkvóta eltörlése miatt bekövetkezett árcsökkenése.
A nem feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árszintje 0,8 százalékkal növekedett szeptemberhez viszonyítva, amit elsősorban a friss zöldségek áremelkedése magyarázott – hívta fel a figyelmet elemzésében az MNB. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
K&H: a nagy programok hajtják a zöldhiteleket
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a teljes zöld vállalati…
Tovább olvasom >Új gazdasági „akcióterv”: Reális-e a háztartási hitelállomány további növelése?
A hazai lakhatási válság sajnálatos velejárója, hogy a többség nem…
Tovább olvasom >Visszaesett az élelmiszerár-emelkedés, nem várható jelentős drágulás év végéig
Az elmúlt két évben meredek élelmiszerár-emelkedést tapasztaltak a fogyasztók Magyarországon,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >