MNB: az élelmiszerek áremelkedése is növelte az inflációt
Októberben az éves inflációs ráta 0,5, a maginfláció 0,2 százalékponttal volt magasabb az előző havinál, az infláció emelkedését az okozta, hogy a szabályozott termékek – a távfűtés és az elektromos energia – árcsökkentése belépett a tavalyi bázisba, a maginflációban mért elmozdulást pedig az iparcikkek és a feldolgozott élelmiszerek drágulása okozta – állapította meg a KSH októberi inflációs adatait elemezve kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Az infláció mélyén rejlő tartósan meghatározó folyamatokat megragadni hivatott, az MNB által számított három alapmutató közül kettő emelkedett, egy pedig csökkent szeptemberi szintjéhez képest.
Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 1,1 százalékról 1,3 százalékra, a keresletérzékeny termékek éves inflációja 1,9-ről 2,0 százalékra emelkedett, a ritkán változó árú termékek inflációja pedig 2,0 százalékról 1,8 százalékra lassult októberben. Az MNB értékelése szerint ezzel nem mutatnak érdemi elmozdulást, az alapmutatók szintje pedig változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utal.
Az elmúlt időszakban a keresletérzékeny termékek hozzájárulása az inflációhoz érdemben nem változott, míg a költségváltozásokra érzékenyebb tételek – az élelmiszer és energia – ára összességében az árcsökkenés irányába hatott – emlékeztetett az MNB.
Mind a tartós, mind a nem tartós iparcikkek éves inflációja emelkedett szeptemberhez viszonyítva. Az iparcikkek havi áralakulása ugyanakkor változatlanul mérsékelt dinamikát mutatott az elmúlt hónapokban, amelyet az alacsony importárak árleszorító hatása magyaráz – tette hozzá az elemzés.
A szolgáltatások éves inflációja a szeptemberi 2,0-ról 1,7 százalékosra csökkent októberben, amihez hozzájárult, hogy a tavaly októberi banki díjemelések megjelentek a bázisban.
A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árai nőttek, amihez érdemben a cukor áremelkedése járult hozzá. Az élelmiszerek átfogó árindexét az elmúlt hónapokban érdemben befolyásolta a tejnek és a tejtermékeknek az uniós tejkvóta eltörlése miatt bekövetkezett árcsökkenése.
A nem feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árszintje 0,8 százalékkal növekedett szeptemberhez viszonyítva, amit elsősorban a friss zöldségek áremelkedése magyarázott – hívta fel a figyelmet elemzésében az MNB. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Komoly átalakulásban a magyar tésztapiac
A szokások változása alapjaiban formálják át a magyar tésztapiacot –…
Tovább olvasom >Magyarország gazdasági sérülékenysége: okok, következmények és lehetséges kiutak
Az elmúlt évek gazdasági folyamatai ismét ráirányították a figyelmet a…
Tovább olvasom >NGM: a kormány üdvözli, hogy a kereskedelmi bankok is részt vesznek az áremelések elleni küzdelemben
A kormány üdvözli, hogy a kereskedelmi bankok önkéntes alapon vállalják…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >